Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 2. szám - Szinte Gábor: Két fiatalember aranyfény páncélban, II. Lajos és I. Szulejmán

milyen szerencséje van a békés Bajeziddel, hogy csak akkor indulhat török elleni hadjáratra, ha megszerzi a német-római császárságot, és egész Európát mozgósítja. A megerősödött török haderő ellen fekete serege se elég. Ez a „mátyási” gondolat 1686-ban valósul meg. Akkor viszont már Zrínyi Ilona védi, török segítséggel, Munkács várát az osztrákok ellen. A magyar önállóságnak azután a török a leghűségesebb támogatója, Rákóczit III. Ahmed szultán testvéri szeretettel fogadta be. 1520-ban meghal Szelim, fia követi, I. Szulej- mán (Szulejmán, a törvényhozó) néha II. Szulejmánnak nevezik, mert az első szultán Szülejmán Ibn Kutulmus, aki fővárost alapított Konyában, miután 1071-ben Szeldzsuk Alp Arszlan, Manzikertnél (Örményország), legyőzi a bizánci sereget és foglyul ejti a császárt, ezzel kezdődik az oszmán hódítás. Az a Szülejmán Géza fejedelem szerű, nem mindig tartják igazi szultánnak, ezért a kétféle számozás. De ki ez a Szulejmán? Soha rendesen nem tárgyalja a magyar történetírás. (Mohács miatt.) 1500-ban született, mint V. Károly császár, 20 éves trónraléptekor. Nagyapja a költő Bajezid, apja a „Vad” Szelim. Anyja krimi tatár kán lánya. 195 cm magas, horgas orrú. Egyetlen felesége volt, akit nagyon szeretett. Öt nyelven beszélt. O alkotta meg a török egységes törvényeket. Maga választotta ki barátját, a keresztény származású Sinan-t, akikből Michelangelo nagyságú építész lett az ő segítségével. O építette a szultánnak az isztambuli Szülejmanije mecsetet, ami szebb, mint a Szt. Péter Rómában. Óriási arany kupola, amit nem pillérek tartanak, hanem a falak, ezáltal az egész egyetlen tágas tér, ahova rafinált ablak-szimfóniából jön a fény. Minden aranysárga, nagyszabású. A mecsethez udvar tartozik 1010 kupolás helyiséggel. Benne iskolák, könyvtárak papnevelde, kórház, konyha, menhely. Rodosz és az összes török sziget minden bevétele ezt a kultúrközpon- tot szolgálta. 3000 alkalmazott. Építtetett egy még nagyobb mecsetet Edirnében Sinannal (Drinápolynak hívták). Fia fellázadt ellene, átadta a törvényszéknek, kivégezték. Nem ő rendelte el. Európa legnagyobb szabású mecénása és politikusa. 1522-ben elfoglalja Rhodoszt, (a Johanniták Máltára mennek), 1521-ben elfoglalja Nándorfehérvárt, könnyedén. Vele szemben a táborban a 15 éves II. Lajos. És most nézzük a magyar oldalt: 1490-ben megmérgezik Mátyást. Utána IV. Kázmér lengyel király fiát, a cseh király II. Ulászlót választják királynak. Jagelló, lengyel. Felesége a francia király unokahúga: Candelei Anna. Rengeteg baja van a csehekkel és magyarokkal. Összeegyeztethetetlen. „Dobzse László”nak csúfolják, de mit tehet a nagyravágyó Bakócz-cal és más önfejű főurakkal? Akik megbuktatták Corvin Jánost, és szétverték a fekete sereget. 1506-ban születik fia Lajos. Az ő megítélése teljesen hamis.

200 éve nem nőtt fel Budán királyfi, Nagy Lajos óta. Mindenki tudja, milyen kedves a népnek, ha a királyfi szemük láttára válik férfivá. 1516-ban lépett trónra. Ott volt Nándorfehérvár elesténél, pontosan tudta, milyen nagy a veszély. 1524-26 között a végtelenül húzódó rákosi országgyűlésen a kisne- mesi párt és a főnemesi .kalandosok” között ügyesen közvetít. Van diplomáciai érzéke, megnyerő. Azt terjesztik róla (utólag), hogy Ciliéi (Cilié Szlavóniában van) szándékosan kicsapongó, részeges, henye életre neveli. Nem igaz. Pláne nem az akkori normák szerint. Elveszi Habsburg Máriát, aki V. Károly húga, szép, tehetséges. A mohácsi vész után Belgiumba megy, ahol spanyol helytartó (és apácafőnöknő), és sikerül békét tartani ott, ahol halála után kitör a for150