Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 11-12. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió

VARGA VIRÁG

A „gyűrű akarata" Ady Endre A Sion-hegy alatt

című versében- XVII----------------------------------—-------------------------------- VERSELEMZÉS A

dy Endre: A Sion-hegy alatt

1 Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon 5 Valahol Sion-hegy alatt.

Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott,

Bús és kopott volt az öreg Úr. Paskolta, verte a ködöt,

10 Rórátéra harangozott.

Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjúság:

Éreztem az Isten-szagot 15 S kerestem akkor valakit.

Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat,

20 Jó volt, kegyes volt az öreg.

Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem:

„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr, Kihez mondottam sok imát?

25 Jaj, jaj, jaj, nem emlékszem."

„Halottan visszajöttem hozzád ' Én, az életben kárhozott.

Csak tudnék egy gyermeki imát." Ő nézett reám szomorún 30 S harangozott, harangozott.

„Csak nagyszerű nevedet tudnám."

Ő várt, várt s aztán fölszaladt.

Minden lépése zsoltár-ütem:

Halotti zsoltár. S én ülök 35 Sírván a Sion-hegy alatt.

Lengyel Menyhért éppen az Ady- versekkel kapcsolatban jegyzi meg, hogy kezd újra divatos valaki lenni az Isten, számára a kijelentés nem vallási, hanem tematikus fontossággal bír, a romantikából örökölt toposzokkal operál, de a moder- nitás felől értelmez, Isten és Kiválasztottja közül számára az utóbbira esik a hangsúly, jövendölésében a modernitás ambivalenciája: a produktív korszak megvalósulását a jelenben véli felfedezni, jövendölni, a jelenben, amelyben „a próféta költők-sirámai zengenek".1 Fenyő Miksa is figyelmet szentel a századvég - századelő irodalmának isten mint költői téma felé való tájékozódásának, ő utasítja vissza azokat a vádakat is, amelyek azóta elhomályosultak az irodalmi köztudatban, vagyis, hogy A Sion-hegy alatt ciklus elemeit Ady plagizálta volna a francia lírából, elsősorban Verlaine-től (Sagesse), Fenyő olvasatában ugyanis Adytól távol az a túlfűtött spirituális szemlélet, elragadtatás, amely Verlaine-t annyira jellemzi.2 A kritika a kötet, Az Illés szekerén (1908) megjelenése utáni évben látott napvilágot, erre az időszakra tehető a recepcióban az ősbarbár Ady átértékelése vallásos költővé.3 Vezér Erzsébet mégis a párizsjáró Ady első franciaországi látogatásával (1903) is összefüggésbe hozza a ciklus által felvetett új motívumot, ekkor ugyanis a szimbolista Mercure de France ankétot közöl: „Fel