Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 11-12. szám - Kálmán Emese: Szelíd bolondok az élet háta mögött
KÁLMÁN EMESE Szelíd bolondok az élet háta mögött CZAKÓ GÁBOR: BUJDOSÓK (IGEN, 1997) Összeszámolni is nehéz Czakó Gábor eddigi műveit, amelyek között nemcsak jónéhány könyvformátumú darab, hanem újságcikk, televíziós esszé, eló'adás is bőven található. Sokrétű tevékenysége során nyilván jut is, marad is ideje a szép írásra, hiszen ismerős ötletek és történetek folytatódnak, illetve egészülnek ki újabb fejezetekkel az író legutóbbi könyvében, a Bujdosók ban. A könyv műfaja, pontosabban önmeghatározása (történetfüzér) alkalmat ad egy általánosabb kérdés körüljárására is; nevezetesen a mai novellás- kötetek, elbeszéléskötetek szerzőinek azon igyekezetét tehetjük mérlegre, hogy mindenáron valamilyen alcímmel, műfaji csúsztatással toldják meg a mű címét. Többek között találkozhatunk a séta, tárca, tárcanovella, elbeszélés, mese vagy akár a novella kifejezéssel is, hol pontos, hol kevésbé frappáns variációban. A lényeg - akárhogyan nézzük is - így is, úgy is a „sztori” ma- rad(na), de nem árt fedezni a támadható felületeket, mert hát van, aki a tárcát már odaírhatja története közelébe és van, aki még nem. A fedezék mögül pedig bátran lehet aztán történet nélküli nyelvi zsonglőrködést, cseppet sem leplezett tantörténetet, filozófiai kislexikon jellegű írást és hasonlókat is elbeszélésnek nyilvánítani, hiszen az alcím eló're figyelmeztet: az, de mégsem. Nos, a Bujdosók fülszövege is hárít, mondván „laza, de derűs” egység fogja össze a könyvet, amelyben „nincsen közös cselekmény, s annak íve és végkifejlete”, de az már maradjon köztünk, hogy a kötet sokkal kevésbé „laza, de derűs”, semminthogy ne lenne íve és végkifejlete; hát márcsak ilyenek ezek a rövid kis kedvcsinálók. Jelen esetben tehát a történetfüzér definíciót olvashatjuk a cím alatt, amely már önmagában is kizárja a fülszöveg jiincsen közös cselekmény, s annak íve (...)” tételét, amennyiben a füzér valami olyasmit jelent, hogy egy szálra van felfűzve több gyöngy, virág, történet etc. A harminctagú füzér elemeinek összhangja néhol törik csak meg, nagyobb szakadások, foltozások egyelőre nem láthatók rajta. A köteten belül, az egyes részeknél szintén találhatunk kiegészítéseket, úgymint kicsi regény vagy vándortörténet, amelyeknek inkább kompozíciós szerepük van, mivel a szerző műveire jellemző hármas tagolás pilléreként funkcionálnak. Bár útbaigazítás, irányjelzés segítheti előrehaladásunkat a kötetben, hívogatóbb letérni az ösvényről, és saját kedvünk szerint bejárni a 1070
