Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 11-12. szám - Nyikolaj Bergyajev: Az Eurázsia-iskola
NYIKOLAJBERGYAJEV Az Eurázsia-iskola Az iskola képviselőinek zajos és magabiztos fellépését az eredetiségre és új kontinensek meghódítására irányuló törekvés jellemezte. Az új és harcos irányzatok többnyire nem szerénységben fogannak, ebből fakadó fogyatékosságaikon nem szabad megütköznünk. Eszméiket nem is annyira lényegük, mint szimptomatikus jelentőségük szerint kell értékelnünk. Önmagukban véve ezek az eszmék nem kifejezetten eredetiek*, egyrészt a régi szlavofil gondolatok, így Nyikolaj Danyilevszkij (kiváltképpen Nyikolaj Danyilevszkij) gondolatainak a reprodukciójáról van szó, másrészt a századelő egyes gondolkodóinak nézeteit tükrözik. Mindemellett a kortársaink új szemlélete, a forradalommal szembeni komplexusoktól forradalom utáni frisseséggel párosul, és nem lehet elvitatni tőlük a tehetség jegyeit. Jól érzékelik a háborút és forradalmat megélt orosz ifjúság jelentős részének hangulatát, nemes ideológiai foglalatba vonják a jobbos” ösztönöket. Ideológiájuk megfelel az új nemzedék érzésvilágának, amelyben az elemi erejű nemzeti és vallási érzület nem él együtt gazdag kultúrával és a szellemiség igényével. Az Eurázsia- eszme elsősorban nem intellektuális, hanem emocionális irányzat, amennyiben a benne megnyilvánuló emocionalitás az alkotó nemzeti és vallási ösztönök reakciója a történelmi katasztrófára. Ez a lelkiállapot könnyen válhat az orosz fasizmus táptalajává. Mindenekelőtt az Eurázsia-eszme pozitív vonatkozásaira kívánok rámutatni. Hívei nem közönséges restaurátorok, akik azt hiszik, hogy semmi különös nem történt, és minden hamarosan visszatér a régi kerékvágásba. Érzik, hogy komoly világválság van kibontakozóban, új történelmi korszak kezdődik. Bár e válság jellegéről nincsenek pontos elképzeléseik, hiszen a jelenségek mögött a neolatin-germán, ill. az európai civilizáció felbomlását és végét feltételezik (a szlavofil jellegű gondolkodás hagyományos motívumaként). Érdemeik abban keresendők, hogy tökéletesen tisztában vannak a végbement fordulat léptékével és a háború ill. a forradalom előtti világhoz való visszatérés lehetetlenségével. Határozottan hirdetik a kultúra prioritását a politikával szemben. Jól értik, hogy az orosz kérdés most mindenekelőtt szellemi-kulturális, nem pedig politikai kérdés. Ennek a felismerésnek hangot adni az orosz emigráció közegében most nagyon fontos és lényegbevágó feladat. Az Eurázsia-eszme hívei vegyes érzelmekkel tekintenek Nyugat- Európára, e tekintetben inkább illethetők az ázsiai, mint az eurázsiai jelzővel. * Itt nem az európai államok Ázsia és Afrika népeivel szemben gyakorolt imperialista politikájának kritikájára gondolok. E tekintetben az Eurázsia-iskola tagjainak igazuk van. Én kizárólag vallási vonatkozást érintek. 1044
