Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában

század) ez már csak a magukat Slovene-nek nevező népekre korlátozódott (a szlavóniai kaj-horvátokra, a szlovénekre és a szlovákokra). E név a török eredetű tat ’krími tatár; rabló’ népnévvel nem függhet össze rövid a-ja miatt, ebből ugyanis hosszú ó {tót) nem keletkezhet.4

Német: feltehetőleg még honfoglalás előtti átvétel az ősszláv *nemb ’néma’ szónak szláv nembcb ’német, idegen’ alakjából, esetleg a Germania Nemétes germán vagy kelta törzs nevéből. Valószínűbb azonban az első magyarázat, vö. PVL, 1096: „...ide Vb Jugru. Jugra ze ljudbje estb/sutb jazyku nemb”; ’Netnbci’ ’minden idegen nép megnevezése, melynek nyelve érthetetlen; idegenek; a germán törzs népeinek elnevezése’ (Srezn.: Mater. II. 486-487). E népnév akkor került a magyarba, amikor a hiányzó c hangot t helyettesítette.

Bajor: a bajor-osztrák baar, baijer ’bajor ember’ átvétele; a szótő a kelta bójok (lat. Boii) nevéből ered, akik Galliából Csehország (lat. Boihaemum, német Böhmen) területére vándoroltak; a bajorok a Csehországból Bajorországba áttelepült markomann és kvád törzsek útján kapták a bójokra emlékeztető nevüket (TESz). Más szóval: a terület azonosságának elve alapján örökölték meg a bajorok a bójok nevét.

Bolgár: az ótörök bulvár ’keverék’ jelentésű szóból származik, mely a Középső-Volga mentén, majd az Al-Dunánál élő nép nevévé vált; a magyarban honfoglalás előtti átvétel, Anon. 57. fej.-ben is említi »de t(e)rra bular«.

Kazár: feltehetően a török *qazar ’kóborló, nomád’ jelentésű névszóval hozható összefüggésbe. Őseink a kazárokkal a Káspi-tenger-Fekete-tenger felett elterülő országukban a honfoglalás előtt huzamosan szoros politikai és gazdasági kapcsolatokban éltek. Anon. 11. fejezetében megemlékezik a koza- rokról „gentes cozar(orum)”. Ján Stanislav azonban a szlovák Kozár földrajzi neveket (vö. magyar Egyházas-, Kis-, Nagy-Kazár, Kozárd, 1. FNESz I. 411, 701, 787, II. 196) nem a Chazar-ból, hanem a szlovák koza ’kecske’, kozár ’kecskepásztor’ közszóból eredezteti. Párhuzamként megemlíti a lengyel Kozi- ary helynevet, a csehben 1337. villg Kozarowicz.5 Figyelembe kell vennünk azonban az alábbi adatokat is: Zitije Konstantina, VIII. „óta. Kozara”, „kozarbskouju récb”, „kazarbskyi ze voevoda”; (jí. „pouti... kozapbskago”; X. „kagana. kazareska” (9. század vége); - Proloz. Zitije Metodija: „Zambri... ro- domb Kozarina” (14-15. század); - Anon, 11. fejezet: „a íluuio Moms uíque ad íluuiu(m) Zom(us), ...et t(er)ram illám habitarent gentes Cozar(orum), qui dicuntur” (1200 körül). A fentiekből kitűnik, hogy az idézett szláv forrásokban a kazárok neve Kazar (2-szer) és Kozar (4-szer) formában is előfordul, míg Anonymus Gesta-jában Cozar. Ebből következőleg a Kozár helynevek népnévi eredeztetése jogosult, de a szláv (elsősorban cseh) adatok bizonyos esetekben a közszói eredetet is megengedhetővé teszik.

Kabar: eredete nem világos, számításba jöhet egy török *qapar ’felemelkedő, lázadó’ igenévből való származtatása. A kabar (kavár, kővár) és a kazár (kozár) néppel a honfoglaló magyarok szoros kapcsolatban álltak. A DAI 950 körül a 39. fejezetben erről így ír: ’A kabarok népéről. ...a kabarok a kazárok nemzetségéből valók... belháború ütvén ki... elmenekültek, és letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén... és... kabaroknak nevezték el őket. Ennek következtében a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök

96