Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Kuntár Lajos: Vasi Szemle kontra Írott Kő
megnövekedett létszámú fiatalság vált elégedetlenné s „forradalmat gyártott, olyan mesterséges viharfélét egy borbélytálban, tajtékkal és habbal ... nyíltan hirdetik, hogy csak anyagiakra törekszenek, meg zsürimentességre”. Fábián szerint az önzetlenül dolgozó idősek ízléstelennek tartják a velük szemben folytatott harcot, félreálltak, hogy a forradalmárok a soraikból válaszhassanak elnököt, s „mit tesz Isten - egy olyan írót választottak meg, aki (ne vegye Bárdosi Németh János barátom sértésnek) nem fiatal ember!” A Faludi Társaság válságának igazi okai Azzal, hogy Fábián Gyula egyértelműen Hegedűs Ferencet vádolta az írók megosztásával, az irodalmi élet megbénításával, ráhárította a Társaság működésében mutatkozott válságért a feleló'sséget, szinte kényszerítette a neves publicisztát, hogy feltárja, a maga valóságában mutassa be a válság kialakulását és annak okait. A „Vasvármegyé”-ben augusztus 24-én megjelent cikkében Hegedűs Ferenc kifejtette, hogy a négy nappal előbb közzétett írásában a foglalkozásának megfelelően „az újságíró személytelenségével, minden szubjektív momentum kikapcsolódásával ismertettem a helyzetet és azokat az okokat, amelyek a mai helyzetet kiérlelték. Szerény, tisztára a publikum informálására szánt írásművem, amelyben senkit nem támadtam, vasárnapra abban a megtiszteltetésében részesült, hogy Fábián Gyula reáliskolai rajztanár úr, a Faludi Társaság egyik nagyérdemű oszlopa, válaszra érdemesítette a helybeli délutáni orgánumban. Mégpedig olyan válaszra, hogy kénytelen vagyok a tanár úr ellen rágalmazás miatt bűnvádi eljárást indítani”. Az írott szó mestere, miután kifejtette emiatti sajnálkozását hangsúlyozta: „a tanár urat, - akit egyébként soha nem bántottam, sőt akinek a tevékenységéről igen sokszor emlékeztem meg szeretettel cikkét igen nagy örömmel köszöntőm, mert a tanár úr - talán nem is tudja - az én cikkemet és a Társaság ellenzékének igazát támasztja alá. Rámutat ugyanis a válság legmélyebb gyökerére. Ez a gyökér pedig az a mentalitás, amely a Faludi Társaság bizonyos oszlopait megülni.” A Társaság vezetésében megmutatkozó mentalitás szellemében minősíthette Fábián Gyula - Hegedűs vélekedése szerint - „eléggé útszéli hangon a személytelen, senkit még csak meg sem csípő riportomat harci riadónak, támadásra hívó tülöknek, s a fiatalok jogos követelését forradalomnak.” A Kulturegyesület elnöki tanácsa is foglalkozott az elnökválsággal. („Vasvármegye”, 1932. április 13.). Az ülést dr. Újváry Ede polgármester vezette, a szakosztályok munkáját pedig Krisztin Ernő dr. értékelte, majd két lemondást hozott a tanács tudomására: Sárközy Sándor tanár betegségére hivatkozva vált meg az Egyesület jegyzői tisztétől, Székely László, a Faludi Társaság elnöke pedig indok nélkül hagyta el posztját. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az egyesületi vezetőség mindkét tisztségvezető munkájával elégedett volt, ezért „Az elnöki tanács hálás köszönetét tolmácsolta a két távozó főtisztségviselő eddigi munkásságáért és úgy határozott, hogy a májusban megtartandó közgyűlés elé olyan javaslatot terjeszt: válassza a két főtisztségviselőt érdemeik honorálásául az igazgató-választmány tagjává.” Az irodalmi kérdésekkel gyakran foglalkozó JMyugatmagyarország” a Faludi társaság „elnökválasztási küzdelmei”-ről május 17-én megjelent írása 891
