Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 8. szám - Kuntár Lajos: Vasi Szemle kontra Írott Kő

én tisztújító közgyűlést tartott, s ezen az elnöki tisztet nem töltötték be, az alelnökök Horváth Kálmán alispán és Kiskos István polgármester lettek. További tisztségviselők, főtitkár: Várady Imre dr., főjegyző': Sárközy Sándor, múzeumigazgató: báró Miske Kálmán, régiségtári ó'r: Horváth Tibor Antal, természetrajzi tár: Gayer Gyula dr, segédó'r: Benda László műegyetemi tanársegéd, Könyvtáron Pável Ágoston, képtáró'r: Fábián Gyula, zenei osztály: Stadler Izidor dr. ügyvéd, közműveló'dési: Várady Imre dr., képzőművészeti: Vass Béla gimn. tanár, titkár: Fábián Gyula, szépirodalmi: Jánossy Gábor árvaszéki elnök, al-, majd elnök: Finta Sándor.

A Gyó'rből Szombathelyre települt Finta Sándor nemcsak termékeny költő, hanem jó szervező' is volt. Elnöksége idején a havonként rendszeresen megtartott irodalmi rendezvények minden esetben telt házakkal folytak. Ő kezdte el az írók vidéki látogatásait, így vált eseménnyé 1927. januárjában Szentgotthárdon az írók szereplése.

Finta Sándor érdemének tudható be az is, hogy a II. Évkönyv helyet adott Bárdosi Németh János, Kocsis László, Giay Frigyes dr., Ribó Zoltán dr. egy- egy, Bakó József, Székely László kettő-kettő versének, Ősz Iván elbeszélésének és Pável Ágoston „A Hunyadiak a délszláv költészetben” című eló'adásának.

A dr. Krisztián Ernő' dr. szerkesztésében 1929-ben napvilágot látott III. Évkönyv előszava a sorozat fontosságát, általa a tudományos szervekkel kialakítható kapcsolatot és velük a kölcsönös kiadványcsere lehetőségét hangsúlyozta. Az egységek, a különböző tárak működéséről szóló beszámolók hitelesítik az intézmény szerepének növekedését Vas megye és Szombathely kulturális életében.

Az utolsónak bizonyult III. Évkönyvből kiszorult a szépirodalom, viszont teret hódított benne a tanulmány, de korán sem a múzeumi szakemberek igénye szerint, így általános volt az elégedetlenség a kiadvánnyal szemben.

A múzeumi egységek - tárak - fentebb olvasható névsora, a tisztségeket betöltők szakmai és társadalmi rangja érthetővé teszi a folyamatosan erősödő intézménynek, néhány szakosztályhoz hasonló - önállóságra törekvését. Az erre irányuló szándékot, miként az írók esetében, a nyomtatott betűnek a céljaik szolgálatába állítása is motiválta.

Annak ellenére, hogy a világgazdasági válság a huszas évek végéhez közeledve egyre erősebben éreztette hatását a kulturális életben is, a Finta Sándort felváltó, az elnöki tevékenységét az 1927. október 29-én tartott évadnyitón elkezdő Székely László nemcsak folytatta a rendszeresített, a zenészek szerepeltetésével havonta tartott irodalmi rendezvények szervezését, hanem a megyehatárokon túl is megszólaltatta a vasi irodalmat. Megyénk írói első „külhoni” irodalmi délutánja 1928. február 25-én volt Sopronban. Az elnök javaslatára a szakosztálynak Faludi Ferenc Irodalmi Társaság-gá keresztelése után tehát íróink a megyén kívül is örökítették a jeles vasi író és nyelvújító Faludi Ferenc nevét.

Székely László nem egészen öt éven át tartó elnöki működése ellentmondásos, hiszen vezetésével a Társaság statisztikailag is kimutatható eredményeket ért el, ugyanakkor azonban az ő idejében kezdődtek és alakultak ki azok a harcok, belső torzsalkodások, amelyek végül lemondásra késztették.

886