Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 8. szám - Kuntár Lajos: Vasi Szemle kontra Írott Kő

Események a Faludi Társaság életéből

A Kulturegyesület szakosztályai közül kezdetben a régészeké, majd pedig az íróké és a képzőművészeké bizonyult a legaktívabbnak. Sikeres tevékenységük leginkább az utolsó kettőt késztette arra, hogy bizonyos önállóságot, elnevezésben is kifejeződő különállást, biztosítsanak maguknak. Az erre történt törekvésük eredményeként vették fel az írók a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság, a képzőművészek pedig a Szent Márton Szépmíves Céh nevet.

A szabadabb mozgási és kezdeményezési lehetőség kedvezően hatott mind az írók, mind a képzőművészek működésére, amit az iroalmi események, - felolvasások, matinék, délutánok, esték stb. - valamint a különféle kiállítások gyakorisága, közönségsikere bizonyított. A vasi származású papköltő - Faludi Ferenc - és a Szombathely védőszentjéül tisztelt püspök - Szent Márton - nevét ugyan csak rövid ideig írhatták a zászlójukra, a szellemükben végzett működésükkel mégis jelentős részévé váltak Szombathely művelődésügyének, érdemesnek bizonyultak történetük megírására, nevesebb vezetőik működésének feldolgozására. Ilyen személynek tartjuk például dr. Várady Imre főreáliskolai tanárt, aki katonaként 1918-ban került Szombathelyre, s leszerelése után is a városban maradt.

A sokoldalú és tevékeny Várady Imréről ma már kevesen tudják, hogy az I. világháború éveiben a vasi irodalmi életben kialakult fásultság oldását jelentő nyomdatermék, az 1920-ban kiadott Tavaszi könyvet Várady Imre dr. a Kulturegyesület főtitkára szerkesztette, és érte el, hogy a könyv kiszedését a nyomdászok ingyen végezték. Szombathely szellemi élete ébredését jelző könyv szerkesztőjének már ismert irodalmi múltja volt, amikor a civil életét a főreáliskola katedráján kezdte. Még hordania kellett a katonai egyenruhát, amikor tevékenyen bekapcsolódott a város társadalmi életébe, hamarosan népszerűvé vált, ennek köszönhetően lett néhány év múlva a Kulturegyesület egyik vezetője. Neves személyek alkalmazásával: mint: Pável Ágoston dr., Fábián Gyula erősítette a szakosztályokat, amelyek működését, a tisztjének megfelelően, egyformán segítette, megállapítható azonban, hogy Szombathelyről 1927 végén történt távozása után legmaradandóbb nyomokat az irodalmi életben hagyott a városban. Előbb a Római Magyar Intézet titkáraként, majd pedig a bolognai egyetem tanáraként bontakoztatta ki alkotó erejét Olaszországban. 80. születésnapja alkalmából jó barátja, dr. Bendefy László méltatta életútját és ugyancsak ő írta a nekrológját is. (Vasi Szemle, 1971. 3. sz. 465-469. p. és 1974. 4. sz. 620-621. p.)

A Kulturegyesület vezetésének nehézségei

Az Egyesület egész Vas megyéből verbuválódott tagsága váltakozóan, de általában 400 fő körül mozgott. A tagsági díjakból befolyt összeget az állami, megyei és városi támogatás egészítette ki, biztosította a működés alap- feltételeit. A szakosztályok belépődíjas rendezvényeinek bevételei is az Egyesület pénzét növelték.

Az állami támogatás lehetővé tette, hogy a hatóságok ellenőrizzék a gazdálkodást, különböző formákban hatást gyakoroljanak a vezetésre. A külső hatás mellé belülről abból adódott vezetést nehezítő tényező, hogy a szak887