Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Elter István: Újabban fellelt arab források a honfoglaláskori magyarság viszonyairól

A két szerző közül Mas°üdi az, akivel szemben a szakemberek bizalmatlanabbak. O az, aki mindenről színesen tudósít, ezért nevezi őt J. Marquart a „modern világutazó riporter előfutárának”. A magyar kalandozáskor ex- pediciós vállalkozásairól szóló arab források közül tehát - ha Mas°üdi-tól eltekintünk - mindössze a homo unius libri Al-Makdisí marad. Nem csoda hát, ha a radikális középkor-kutatás olyan képviselője, mint Gina Fasoli az arab krónikák magyarokról szóló tudósításait teljességgel elhanyagol- hatóknak tekintette („Les passages des croniques arabes oü sont nommés les Hongrois, sont tout a fait négligeables.”). Jóllehet ez az álláspont korábban sem állta meg a helyét - gondoljunk csak a keleti arab kútfők magyarokról szóló tudósításaira a spanyolországi kultúrkörből újonnan előkerült források fényében azonban tarthatatlanná válik. Ugyancsak e kútfők anyaga erősíti meg Mas'Üdi hitelét is szemünkben.

A spanyolországi források közül a legjelentősebb Ibn Hayyán Al-Muktabis c. munkája. Ibn Hayyän-t az arab életrajzírók éppúgy a spanyolországi arab történetírás fejedelmének tekintik, mint a modem arabisztika tudományának képviselői. Szerzőnk a nyugati omajjád kalifátus fővárosában, Kordovában látja meg a napvlágot, 987/8-ban. Atyja a kalifa nagyhatalmú miniszterének, Al-Mansür-nak titkára. Ibn Hayyán is az udvari hivatalnokok pályájára lép és az államtitkári hivatal fogalmazójának rangjáig emelkedik. 1076 októberében hal meg. Két nevezetes történelmi munka szerzője. Az elsőnek címe Al-Matín. Ez a 60 kötetes opus az V/XI. század történetét tárgyalta, terjedelméből ítélhetően rendkívüli részletességgel. Sajnos egyetlen kötete sem maradt fenn, ami belőle ismeretes, az néhány kivonat egy másik arab szerző, Ibn Bassám művében.

Másik nagy munkája a Kitáb al-Muktabis (jelentése:fA más szerzőktől kivonatolónak könyve’) címét viseli. Ez az Ibn Hayyán-t megelőző történetírók munkáiból készített tízkötetes kivonat, amelyben a szerző a kordovai kalifátus fénykorának részletes tablóját rajzolja meg. A teljes Muktabis nem maradt fenn, de töredékeit több kézirat is megőrizte. Az V. kötet java részét magába foglaló kézirat létezése már e század 30-as éveiben ismert volt, kutatása azonban csak a 70-es évektől vált lehetővé. Az unicum kézirat jelenleg II. Hasan marokkói uralkodó magánkönyvtárában található. Feldolgozása és kritikai szövegkiadása P. Chalmeta madridi professzor érdeme. A kézirat teljes címe: Al-Muktabis fi táríkh ridjál al-Andalus (A kivonatoló könyve al Andalus státusférfiainak krónikájából’). A kézirat nem datált, P. Chalmeta a duktus alapján a Kr. sz. XII-XIII. sz.-ra teszi. Két másoló munkája s a magyarok . betöréséről szóló tudósítás éppen a 283. oldallal kezdődő, hanyagabban írt, a diakritikus pontok gyakori hiánya miatt nehezebben olvasható második részbe esik.

A kéziratban két oldalt és egy sort kitevő tudósítás nem egységes felépítésű szöveg, hanem minden bizonnyal különböző forrásokból összeillesztett anyag, amely szemmel láthatólag a következő szüzsékből épül fel:- a magyarok megjelenése és harci cselekményeik,- az expedíció lefolyása, elvonulásuk oka (élelem- és takarmányhiány),- hét vezér alá tartoztak,

86