Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 7. szám - Nemes Károly: Film vagy filmművészet
témakörbe szintén jelentősét alkotott) azzal a figyelmeztetésével, hogy cikkekből és visszaemlékezésekből megírni a filmtörténetet, nem veszélytelen vállalkozás. Persze adott esetben és bizonyos mértékig ezt a veszélyt vállalni kell. A cikkírók ugyan nem tévedhetetlenek, ezt mutatják az egyes írások közötti ellentmondások is, mégis bizonyosfajta összevetés-ellenőrzés lehetséges. Az azonban már túlzás (20. oldal), ha az adott eseményt — a király látogatásának filmfelvételét - a szerző azon az alapon tagadja, hogy nem talált róla tudósítást. (Egyébként nem is a Műcsamokbeli május 4-i, hanem a május 2-i megnyitó eseményeiről lenne szó.) Semmi nem indokolta ugyanis, hogy a „nagy eseményhez képest ismeretlen és jelentéktelen felvételi próbálkozásra bárki odafigyeljen. Az adatok ellenőrzésének a hiánya többször is előfordul, de jellegzetes példája ennek, hogy a közismerten (!) Korda Sándor által készített Tiszti kardbojt című 1915-ös filmet a szerző Neumann Józsefnek ajándékozza, méghozzá egy beszámoló 1913-ra (?) keltezett különlenyomata alapján. Nem lehet azonban cél az ilyenfajta tévedések sorolása. Viszont kiegészítést kíván két momentum. Kétségtelenül nagy hatással volt a magyarokra a korabeli dán film és annak legjelentősebb rendezője Urban Gad, akinek Filmen. Dens midleg og maal című könyve 1919-ben jelent meg, s 1921-ben adták ki németül. De persze a szerző nézetei ismertek voltak korábban is. S ezek a nézetek - részben - félrevezetőén hatottak a magyarokra. Gad előnybe részesítette a lélekfeltárást és ezzel kapcsolatban a közeli kitartott képeket. Ennek nevében elutasította azt a két filmfajtát - a burleszket és a westernt -, amelyek az adott időben leginkább képviselték a film önálló művészetté való fejlődésének irányát. A magyaroknak nem volt Ásta Nielsenhez hasonló kiemelkedő képességű színésznőjük, aki elfogadhatóvá tehette volna ezt a nézetet, így a meglévő színházi hatás igazolását látták meg, s ez közel sem volt pozitív. Az élet furcsaságai közé tartozik, hogy David Griffith The Rise and Fall ot free Speach in America című brossúrája, amelyet a magyar cen- zurafenyegetésre utalva emleget a szerző, a rendező A nemzet születése (1914) című filmje kapcsán született. Ez a film teljes mértékben a polgárháborús déliek, s ezzel együtt a Klu Klux Klán mellett állt ki. Az azért kapott támadásokra reagálva írta Griffith a röpiratát. Amerikában egyébként az öncenzúra sajátos fajtájával védték ki a cenzúra bevezetését, a magyarok ez ügyben sikertelen küzdelmet folytattak. Kőháti Zsolt könyvének legáltalánosabban véve négy vonulata van: A gyártási-forgalmazási-bemutatási körülmények leírása. Elméleti-kritikai reflexiók felsorakoztatása. A külföldi eredményekkel való összevetés. S maguknak a filmeknek az ismertetése. A körülmények ismertetésének ritka erénye, hogy kimutatja, milyen mértékben befolyásolták azok a filmek alakulását. Nagyon ritkán sikerült ezt a kapcsolatot tényleg plasztikussá tenni. A magyar film engedett a nyomásnak, akár üzleti, akár hivatali-ideologikus, akár színházi befolyásolás volt is az. Gyengén megrajzolt itt viszont az a fontos összekötő láncszem, amelyet az alkotók személyisége jelent. Életük, előző foglalkozásuk, nézeteik, külföldi tapasztalataik stb. bővebb ismertetése több homályban maradt összefüggést megvilágíthatott volna. S elkerülhető lett volna a körülmények és a filmek 792
