Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió

legbelül, mélyen, némán, szótlanul.- A szeretetről úgysincs mit beszélni, az csak van, mint a levegő. - De túl az ablakon csak a köd szitált; fázni

lehetett csak a meleg szobában. Nyirkosra égetett le minden gyertyát, ott volt minden halvány ezüstszálban, letépte hosszú, egyszerű ruháját,

melynek földre hullott ragyogása. - Karácsony másnapján eleredt a hó, de késő volt bármi változásra: idén sem született meg a megváltó.

Szeretsz beszélni a régi dolgokról

Attilának

Gyermekkor: jó meleg, könnyű selyem, szelíd takaró, a kivágott szederfa ága, ha éjjel rásüt a hó.

Gyermekkor: jó meleg: a cukrozott meggy savanyúsága, a kert alatt megtelt szilvafák, tengeri morzsolása.

Gyermekkor: jó meleg, Nagyapánk méze az asztalon, a reggeli kifli dús, vajas, szétroppan a szájadon.

Gyermekkor: jó meleg, mint nagyanyánk gondoskodása, a tejeskávéba szelt kenyér jóleső forrósága.

Gyermekkor: jó meleg, mondod és nézed az arcomat, amíg magunkban emlékezünk - ez maradt: a hangulat.