Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
VERSEK TIBOR ELEONÓRA: Lepkegyűjtemény (részlet) átellenben dölyföl a Parlament körötte tüntető néptömeg látod sóhajnyira 2000-től nem ilyennek képzelted • tudom sem a levegőt sem a rendet vonat ütötte sebeidet krisztusian rongyokba rejted (szólhatnál a Feltámadásról) fejtől bűzlik e romlotthal-ország április van s épp születésnapod s a habok közül nem villan dinnyehéj... itt csörömpölhet ajkon a szó: CZETHOFFER CSABA zavaros árban orrunk előtt szalmaszálként a semmibe elúszik el a JÖVŐ-REMÉNY Levéltöredék odaátra zá«, 1997. április s. Drága Attila! elképzelem Nálad tíz évvel öregebben: ülünk a test börtönéből kikacsintgatva Budapesten „a rakodópart alsó kövén" mindentudón A DUNÁNÁL Te mint a Költészet NapJ.A. immár galambősz költemény mellesleg poklokat megjárt elektro-sokkolt szemtanú (s magam is túl életem delén) lábunknál locsog az elterelt folyó s mi haliga tűk miként a mély ízlelve némi szabadságot Tavaszdal Tudd: a kert - a madarak, fák és füvek köztársasága nem tűr törtetést, politikát, mit neki: tülekvő pártok - kívül reked a hatalmi lárma! Idevágyom, e tájszelet kiűzetés utáni éden, márciustól zöld reménység, májusonként virágba borul, évről-évre gyümölcsöt terem itt honos remeteségem.
