Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 4. szám - Jánosy István: Nagy Elemér

latkeri ketrecek. Egyedül nem is győzte volna a sok megbízást, ha nem társultak volna hozzá ugyancsak tehetséges fiatal építészek: Jánszky Béla, Zru- meczky Dezső, Györgyi Dénes stb. Szülőföldjén, Erdélyben is épített: Sep- siszentgyörgyött a Székely múzeumot, Kolozsvárott egy református templomot.

Csodálatos lendülettel törtek be Európába a finnek. Évszázadokig svéd fennhatóság alatt éltek, majd a múlt század óta mind orosz nagyhercegség, amelyről Európában alig hallottak, csak néhány irodalmi szakember tudta, hogy van egy Kalevalájuk.

És az 1900-as párizsi Világkiállításon a finn pavilon világszenzáció lett. ,A Kalevala világhírű illusztrátora, Akseli Gallen Kallela dinamikus egyénisége a fiatalabb finn építészek számára példaképül szolgált: Herman Gesellius, Armas Lindgren és Éllel Saarinen kaptak megbízást az 1900 évi párizsi Világkiállítás finn pavilonjának megtervezésére. Ezt az alkalmat az építész-hármas meg is ragadta és a középkori formákra utaló, de belsőben kifejezetten finn építészet hagyományát tükröző alkotással nagy feltűnést és valóságos építészeti sikert aratott. A belső kiképzés és dekoráció természetesen Akseli Gallen Kallela munkája volt, aki a falfestményeket készítette és részben a berendezést tervezte.” É festmények rendkívül dinamikus mozgalmasságukkal és ugyanakkor már a szecessziót előlegező kontúros rajzosságukkal valóban lenyűgöző hatásúak voltak. Tulajdonképpen ekkor lett a Kalevala világhírűvé Gallen Kallela illusztrációi nyomán.

De világhírűvé lett a finn építészet is: Gallen Kallela maga építette műteremvillája, továbbá Saarinenek két remekművéé: a Suur Merijoki és a Villa Hvittrásk.

Nem maradt közömbös a finnek iránt a tizes évek magyar közönsége sem. Akseli Gallen Kallela meglátogatta a Kalevala magyar fordítóját, Vikár Bélát és 1906 őszén Budapesten rendezett nemzetközi kiállítás kapcsán megismerkedhetett Apponyi Albert vallás és közoktatási miniszterrel, aki felkérte őt a kiállítás finn anyagának összeállítására. Vége-hossza nem volt Gallen Kallela hiavatlos és nem hivatalos ünneplésének. Egy ilyen alkalommal megismerkedhetett a gödöllői művésztelep tagjaival és vezetőjével Körösfői Kri- esch Aladárral és a Kultuszminisztérium fő tisztségviselőjével, Koronghi Lip- pich Aladárral, akinek támogatottja volt a fiatal Kós Károly. Gallen Kallele Körösfői Kriesch-sel felkereste az erdélyi Körösfőt is, ahol őket Kós Károly kalauzolta, mivel ő ismerte legjobban e vidéket és lakóit. Összebarátkoztak és megajándékozták egymást. Kós Károly utóbb a Budapestre látogató Eliel Saarinennel is összebarátkozott. így nem csoda, hogy e két finn alkotóművész igen mély hatással volt a fiatal Kós Károlyra, mind grafikájára, mind építészetére.

1914. Kitört az első világháború. Kós Károly ekkor ért pályafutása zenitjére. Mint építész igen jelentős megbízásokat kapott, grafikai munkái igen népszerűek lettek, teljes mértékben kiélhette reneszánsz sokoldalúságát.

1918. Román megszállás. Kós Károly most állott élete leggyötrelmesebb döntése előtt. O magát mindig építésznek gondolta és mint építész akart tevékenykedni. Ez volt az életcélja. A grafikát és a szépirodalmat csak holmi mellékes hobby-nak tekintette.

És most döntenie kellett: végleg felköltözik-e Budapestre, vagy szülőföld509