Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 4. szám - Szonntág Gábor: Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő I.
hatásosabb fegyver a pacifizmus lehet, Mertont rendkívül zavarta a pacifizmusról kialakult népszerű torzkép. Egy másik - szintén újraértelmezésre szoruló - hagyományos doktrína Merton szemében az igazságos háború doktrínája volt, amely még mindig szolgálhat pozitív és értékes útbaigazítással a nukleáris hadviselésről szóló keresztény erkölcsi tanok számára. Az ő értelmezésében az igazságos háború honvédő háború, amelyben az erőszak szigorúan korlátozott és a legnagyobb gonddal óvják a nem harcoló, de még a harcoló felek életét is. Ezen követelményeknek aligha tettek eleget a keresztény hadseregekben, és még kevésbé lenne mód megfelelni nekik egy nukleáris párbajban, mivel a nukleáris fegyverek kifejezetten támadó jellegűek, megsemmisítik a harcoló feleket és a polgári lakosságot, sőt a semleges oldalon állókat is, egyértelműen élet- és egészségellenesek. Ha az igazságos háború feltételeit valóban a nukleáris háború irányelveivé tennék, akkor nukleáris háborúra egyáltalán nem kerülhetne sor. Egy régi doktrína, amely a mai körülményeknek megfelelő értelmezést kapna, segíthetne megmenteni a világot. A katolikus teológiában az igazságos háború doktrínája a természet törvényéből származik, amely megengedi az embernek, hogy megvédje önmagát és családját a betolakodóval szemben, erőszakhoz folyamodjon egészen odáig akár, hogy veszélyeztesse a támadó életét, ha valóban ez lenne az utolsó megoldás. A természet törvénye értelmében erőszakot csak önvédelemből lehet használni, kizárólag az emberélet kioltására irányuló támadás pillanatában; lehetőség szerint pedig a támadót nem szabad megölni. Merton tehát azzal érvelt, hogy míg egy nép védheti magát, ha támadás éri, nem törekedhet ellenfele életének kioltására, amely nukleáris fegyverek használata esetén történne. Ugyancsak átértelmezésre szoruló erkölcsi doktrína, amelyet Merton a modern korra kívánt alkalmazni: a keresztény erőszakmentesség doktrínája. Figyelmeztetett, hogy a keresztényeknek egyszerűen nem szabad belenyugodniuk a nukleáris holokauszt elkerülhetetlenségébe, újra kell tanulniuk és újraértelmezniük az erőszakmentesség doktrínáját, és aktívan, de erőszakhoz nem folyamodva kell a háború teljes eltörlésén munkálkodniuk. Az erőszakmentességről a pacifizmushoz hasonlóan negatív kép alakult ki, a háború ellen erőszakmentes eszközökkel harcoló keresztényt pedig kommunista baleknak vagy „beatnik”-nak nevezték. Vádolta a szovjet propagandát, amelynek sikerült meggyőznie az amerikaiakat arról, hogy minden leszerelést követelő felhívás kommunista árulás, mivel az amerikai közfelfogás szerint aki nukleáris leszerelést merészelt követelni, az vagy kommunista volt vagy szimpatizáns. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nukleáris háború elleni harcban vallott naív és szimplicista nézet miatt könnyű a nagyhatalmak politikai manipulációjának áldozatául esni, a pacifistának pontosan azt kell elkerülnie, hogy harcot kezdjen valamelyik oldal érdekeit támogatva. A valóban erőszakmentes igazi pacifista a hagyományos teológia biztos talaján áll és mindig nyitott a más nézetet képviselőkkel való párbeszédre. Merton az ima teljes újraértelmezését is akarta. Különösen nem szerette az ,Imádkozz a békéért!” szlogent, amelyet az 1950-es és 1960-as években Amerikaszerte levélborítékokra bélyegeztek. Bár maga is hitt a békéért való 500
