Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Pusztay János: Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje
Az alapnyelv és az őshaza szoros kapcsolata alapján tehát - nyelvészeti megfontolásból - nem számolunk egységes őshazával sem. Sokkal valószínűbbnek ítéljük meg az ún. őshaza-lánc meglétét, melynek egyes „szemei” kapcsolatban állottak egymással. Az az őshaza-lánc, amely az uráli népek elődeit foglalhatta magában, az alapnyelvekhez hasonlóan két vagy három tagú volt, s a Baltikumtól Nyugat-Szibériáig tartott. A keleti szálláshelyen keresztül volt meg a kapcsolat egyéb, nem az uráli nyelvcsalád körébe tartozó népekkel. (A keleti tömb szállásterülete lehetett azon a vidéken, ahová HAJDÚ Péter rekonstruálja az uráli őshazát.) Az őshaza-lánc egyes elemei között feltételezhetően olyan népcsoportok mozogtak, amelyek tartósan egyik közösséghez sem csatlakoztak. Ilyen népként tátottám számon eredetileg pl. a lappok elődeit, bár a legújabb génvizsgálatok más felvetést valószínűsítenek (Id. a 3. pontban). A nyugati és a középső csoport nyelvei a tulajdonképpeni finnugor idiómák. A keleti tömböt az egész ÉNYOV-re jellemző jegyeken túl (paleo) szibériai morfológiai vonások jellemzik. Egyelőre nem bizonyított tény, csupán valószínűsíteni lehet, hogy ezt a tömböt 8-10 ezer évvel ezelőtt egy délről jövő kultúra, amely a Jeniszej folyó medencéjébe hatolt be, elszakította a keletebbre helyezkedő tömböktől, s nyugatra, a tulajdonképpeni finnugorok felé szorította. A keleti tömb népessége a korábbinál szorosabb kapcsolatba került a finnugor népességgel, s ekkor vehette kezdetét az ún. uráli kor. Akeleti tömb nyelveinek szókészlete ekkor vált - különböző mértékben - finnugor jellegűvé. A keleti tömb átmenetet képez a tőle nyugatabbra eső finnugor és a tőle keletebbre fekvő (paleo)szibériai népek/nyelvek között. Akeleti tömb speciális grammatikájában szibériai, szókészletében dominánsan finnugor. (Természetesen az egyes tömbök sem egységesek. Kialakulásuk több - esetleg genetikailag, tipológiailag is eltérő - nyelv egymásra hatásának köszönhető. A hosszú ideig tartó kölcsönhatás eredményeként jön létre a lingua franca, a közösség kommunikációs eszköze. A lingua franca válik - retrospektive értelmezett - alapnyelvvé. Ahogy pl. a keleti tömb átmenetet képez a nyugati (finnugor) és a keleti (paleoszibériai) nyelvek között, ugyanúgy a tömbön belül egyes nyelvek tölthetnek be híd szerepet. Pl. számos olyan fogalom van, amelyeket az ugor nyelvekben két szó fejez ki, s ezek egyikének csak a finnugor, másikának csak a szamojéd nyelvekben van megfelelése.) (PUSZTAY 1991. PUSZTAY 1995.) 2.4. Régészeti háttér Bár nem számoltunk a modellnek régészeti kultúrákkal való összekapcsolhatóságával, nem vettük figyelembe, milyen nép, népcsoport alkotta az őshaza társadalmát, mégsem érdektelen a régészeti háttér áttekintése. 2.4.1. A régészek megállapítása szerint Eszak-Eurázsiában a mezolit és a neolit kori interzonális fekvésű régészeti komplexumok nagy etnokulturális övezeteket alkottak, ezen belül azonban jól elkülöníthetők önálló régészeti kultúrák. Föltehető, hogy a felső paleolitikum első felében (kb. 35 000-22 000 évvel ezelőtt) Észak-Eurázsiában a Rajnától a Csukcs-félszigetig a bifaciális kultúra övezete húzódott. Egyes vélemények szerint e kultúrák Európából 417
