Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 3. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vékony Gábor: A magyar etnogenezis szakaszai II.

felé tizenöt napi útra lakják a vidéket, melyen sem gyümölcstermő, sem vad fa nem található. Az ezeken túli második területen laknak a budinok, ezt a vidéket sűrű erdőségek borítják. A budinokon túl észak felé először egy pusztaság következik hétnapi járófóldre.

Ezen a pusztaságon túl kissé kelet felé laknak a thüsszageták, egy nagyszámú és különálló nép, amely vadászatból él. Velük együtt, ugyanazon a területen laknak azok, akiket jürkáknak neveznek. Ezek is vadászatból élnek ...”. A thüsszageták itteni elhelyezése megfelel annak a másik adatnak, miszerint tőlük (illetve felőlük) folyik: a Donyec, Oszkol, Ajdar és a Don folyó. Régészetileg a thüsszageták a Don felső folyása, Voronyezs folyó vidéki, illetőleg azon túli Gorogyec kultúra népével azonosíthatóak. A velük egy földön lakó jürkák nevét többen a szamojédok (pontosabban a jurákok) obi-ugoroknál használt nevével kapcsolják össze, a jórgen, jargan, jaren népnévvel. Hogy e név mögött ekkor is szamojédokat kereshetünk, az bizonytalan, az azonban nem lehetetlen, hogy a jürkák mögött a jelenlegi szamojédok egykori rokonait kell látnunk. Noha a népnévmagyarázatokkal óvatosnak kell lennünk, a thüsszageták szkíta, tehát iráni közvetítesd neve valószínűleg jól értelmezhető. E név ugyanis megfelel a mai vogul szósszá „tősgyökeres, idevaló, bennszülött” szónak, amelynek alakja az i. e. 1. évezred közepe táján csocseg lehetett, többes számban pedig csocseget. A görög thüsszageta ennek a névnek szabályos (iráni nyelvi közvetítésül lejegyzése. Az obi-ugor szónak ugyan az uráli nyelvekben van rokonsága (votják csizsi-vizsi „nemzetség, törzs”, jurák tenc „nemzetség”), a lejegyzett thüsszageta név azonban csak az obi-ugor nyelvek előzményéből származhat (az ősmagyarra nem igen lehet gondolni, mert a szó nincs meg a magyarban, s az eredeti finnugor többesjel is kiveszett, ennek elég réginek kell lennie). Ha helyes a thüsszagetáknak a Gorogyec kultúrával való azonosítása, akkor az i. e. 1. évezred közepe táján az ős obiugorok a Don felső folyása, az Oka és a Volga közötti térségben, illetve e folyók mellett laktak.

Az ősmagyarokat ezek szerint nem igen helyezhetjük máshová, mint ahová a nyelvi adatok alapján is tehetők, az erdős sztyeppe övezetének Dnyeper és Donyec folyók közötti részére. Hogy azonban az itt lakó népek közül (budinok, emberevők, feketeköpenyesek - a gelónokat és a neurokat egyéb adatok miatt ki kell zárni) kikkel azonosíthatók és azon túl melyik régészeti emlékanyagban kereshetjük nyomaikat, arra nehezen lehetne feleletet adni (Hérodotosz adatai alapján a Gorogyec kultúra területén két különböző nép él, ezt a két népet azonban régészetileg nem sikerült különválasztani). Valamelyes segítséget adhatna, ha az itteni régibb földrajzi neveket e vonatkozásban használni tudnánk. Régi lehet e vidék földrajzi nevei közül a Luganszk közelében északról a Donyecbe ömlő Ajdar folyó neve (kései, 1503-as jelentkezése ellenére). Ez, mint láttuk, a Donyec további folyásával együtt az ókori Tanaisz folyóval azonosítható. A Tanaisz folyó neve eredetibb Danaid- volt, amely névben a dán- „folyót” jelent (avesztai dánu- „folyó”, őszét dón „folyó, víz”, stb). A folyónév aid- (-awedj eleme viszont az Ajdar név első részével azonosítható (ugyanilyen - későbbi - iráni névadás emlékét őrzi a Dnyeper és a Dnyeszter is). Az Ajdar folyónév második részét a magyar ár (vogul túr, tor, stb) szóval azonosíthatjuk, azaz itt nagyjában az iráni névadással egyidejű ősmagyar névadással találkozunk. Mivel ez a név eredetileg a Donyec folyóra is vonatko389