Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Mórocz Zsolt: A hely szelleme és a szellem helye (esszé)
verseit ismerjük. Köztudott, hogy esztétikai stúdiomokba fogott Kölcsey támadó - inkább csak bíráló - kritikája után. Kissé délibábos módon szófejtéssel is foglalkozott. Patrióta felbuzdulásában azt gondolta: „a magyar nyelv tán az egész ó világ nyelveinek gyökere és anyja.” Kupa támadása címmel drámatöredéket hagyott hátra, aminek utolsó szavai így hangzanak: „Tudod-e, hogy a nemzet csak a maga szokásaiban él...?” Mieló'tt tovább poroszkálnánk Zsennye felé, merengjük el néhány percig, miért tartozik a legidőszerűbb költőink közé ma is Berzsenyi. „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély: Nem félek. A kürt harsongását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt híressé.” Nemrég Pesten járva, ahová fólszalonnázva, butéliákkal ellátva Dani uraság fól-fólruccant, azt olvastam a falon, hogy birka nép. Berzsenyi 1807-ben írta az idézett verset. Ne számoljuk hány év pörgött le. Az idő rostál. Haladjunk tovább, vessünk egy búcsúpillantást a Ság hegyre, ahol a lávabeszédű költő szavai kövültek óriási, mozdíthatatlan bazaltokká. Zsennye a legtragikusabb sorsú vasi költő születési helye. Az első világháborúban esik el Békássy Ferenc, 1915-ben, 22 éves korában, huszárönkéntesként. Előtte a King’s College növendéke, emlékét a hősi halottak sorában tábla őrzi. Munkásságát Babits és Kosztolányi méltatja. Európai tükörben látja saját arcát - írja róla Kosztolányi - fiatal kora ellenére nagyvonalú és elvont. Műveltségét, inspirációit, az angol oktatási rendszeren túl baráti köréből, a később világhírűvé váló Virginia Woolf közelségéből meríti, de legalább ennyire izgatják a hazai törekvések. Tanulmányt ír - angolul - az 1906 utáni magyar költészetről: Adyról, Babitsról. „Új és magyar - művelt és magyar - idegen sohasem fogja felfogni ezen összetétel erejét.” - magyarázza az angoloknak. Különös elgonolni, hogy mi lett volna ... Ismerjük Bloomsbury-kör irodalmi kísérleteit, talán Békássy ebbe az irányba indul. ízlése nyilván megmenti attól, hogy egy Prae-szerű művet írjon, de bizonyosan megújítja a magyar irodalmat. Talán újabb angol és magyar versek kerülnek ki keze alól, esetleg finoman megmunkált, pontos esszéket ír, tökéletesíti ógörög ismereteit és klasszicizálódik. Nem sejthetjük. A készülődés komoly becsvágyat és képességeket mutat. A Bloomsbury tagjai között nem csupán irodalmárok vannak, de közgazdászok, filozófusok, festők, történészek is. (A posztimpresszionizmus kifejezés innen - Frytól - származik.) Filozófiai nézeteiket Moore hatása alakítja, amit E. M. Forster így összegez: csak a személyes lét tarthat tükröt a végtelennek. Woolf később hasonlóan ír egyik esszéjében: Csupán a lélek a fontos, a lélek kiszabadítása a falakból. Békássy - Babitsnak 245
