Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Király László: Csúfhistóriák; A hírhozók; A fe; Születésnapodra (versek)
KIRÁLY LÁSZLÓ CSÚFHISTÓRIÁK A hírhozók Megjöttek. És elvitték nagyapát. Azt mondták: kulák. Nem volt az. Csak szelíd. Két évig ásta a Duna-Fekete-tenger csatornát. Török temetőkből mentegetett csontokat Dobrudzsában. Görög-katolikus papokat támogatott és lapátolt. Időnként eszébe jutott, amit pisilés közben mondtak neki: Jobb is lesz nem itthon lenni, Vass bácsi, manapság. Biztatás. Mint egy vörös lyuk a lapockáid között, aratás idején. A kutyát, persze, lelőtték. És nagyanya, dédnagymama sírt. De még azelőtt megjöttek. És elvitték nagyapát. Ázt mondták: lebontotta a román templomot. Ment gyalog Nagyszebenbe, hadbíróságra. Pisilés közben azt mondták neki: talán jobb is, hogy nem leszel itthon. így-úgy kiderült: az emberek mégsem bontják le egymagukban mások templomait, tehát jön a tavasz, és ragyognak a napok. Ámde még azelőtt megjöttek és elvitték nagyapát hídőrségre - Milyen híd, milyen őrség?!, már mindennek vége volt. - Akár verseket is írhatott volna, melyeket nem olvas el senki... Feleség, gyermek meglesz úgy-ahogy,