Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Király László: Csúfhistóriák; A hírhozók; A fe; Születésnapodra (versek)
de még azelőtt megjöttek és elvitték nagyapát. Azt mondták: szükség van rád a svaromléniában. Szükség is volt. Tudjátok, milyenek Tatárföld Oka-menti asszonyai ezerkilenszáz- tizenkilenc és kilencszázhuszonöt között?!!! Keressétek föl a sóváradi temetőt. Nem lesztek okosabbak. Mielőtt sírba vinnénk ezt-azt, tudnunk kell: megjöttek és elvitték nagyapát, hogy ne legyen otthon. Mindenütt legyen, de otthon soha. A soha, a sehol legyen otthona. Ámde még azelőtt megjöttek, és tátogtak, és sírjuk jeltelen. Elvitték nagyapát - aki itt van. Nem menekült sehova sem. Ballagott, mint ki tudja: e rohadtságban nem menti meg se név, se adat, se szám. Nézett, ameddig nézhetett, szelíden. Azt mondta: Édesanyám. Afe rohadék mocskos undok férfiak állandóan megcsalják a fe de különben csengetnek ki az isten várj csa k nem is csengettek ki lehet az szívem mi a jószagú mennyország megmondtam nem vagyok se itthon se otthon a feke megint csenget elküldöm a büdös de hogy küldjem el ronda fér fiák azonnal jövök miért ég a gáz ki az is hülye banda megcsaljátok a fe ki a nyavalya telefonál nincs is telefonom ezt elfelejtettem talán a CIAvagy KAF a Látótól de ezek nem is ugyanott dolgoznak atyaisten ha kell ha nem csalják a fe de visszakapják levélben mekhiszemaszt rohadékok teli a nadrág anekdotával miközben állandóan csalják a fe éjjel nappal lépcsőházakban marhák
