Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 11-12. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században

is). Megjegyzendő hogy a Briwinus környezet 850-es névsorában a Chotémirb és Gojbmirb nevek Chotemir és Goiiner alakban szerepelnek, ami az a hang o-vá változásának korábban elemzett adataival összhangban van, ez a változás 850 körül befejeződöttnek tekinthető (itt eredetibb idg. o hangokkal számolunk).

Briwinus és családja

A Conversio szerint Briwinust (itt Priwina) Moimar, a morvák fejedelme űzte el (c. 10), a később betoldott széljegyzet szerint Nyitráról. Ebből általában azt a minden alapot nélkülöző következtetést szokás levonni, hogy Briwinus morva volt. A származást illetően csak Briwinus fia, Kocel esetében ismerünk adatot. Egy 861-es freisingi feljegyzés „comes de Sclavis” megjelöléssel illeti, ezt Dagmar Bartonková „gróf a szlávok földjéről”, J. Trochta és M. Vyvyalová pedig „gróf a szlávok közül” kifejezéssel fordítja. Itt éppenséggel fordíthatunk „szlávok grófja” formulával is. Persze a források Briwinus története kapcsán általában szlávokról beszélnek, tehát nyugaton nyilván szlávoknak tartották őket, Bíborbanszületett Konstantin viszont egész egyszerűen /rank arkhón- nak” nevezi Kocelt. A szláv szentéletrajzok Kocelt hallgatólagosan szlávnak tekintik.

Ezzel szemben Briwinus és fiainak neve, nem magyarázható szlávból az előbbi Franz Miklosich és mások kísérletei ellenére sem (Miklosich, F. 1927.

87., Murko, M. 1933). A név alakjai: 846: Briwinus, 860: Briuuinus, IX. sz. közepe: Bribina (EvCiv. f. 5v), Priuuinna (EvCiv. f. 14v), 871: Priwina. Ezek a lejegyzések nem lehetnek egy szláv Pribyna név rögzítései, illetőleg csak akkor lehetne még a Priwina változat is az, ha szabálytalansággal számolnánk. A név legkorábbi fóljegyzései {Briwinus), de különösen a cividalei evangélium meolatin nyelvterületen rögzített Bribina változata csak egy Bri- win- névalak rekonstrukcióját teszi lehetővé. Ennek a névnek nincs sem szláv, sem német, sem neolatin magyarázata. A valószínű magyarázathoz a mai Vörösberény nevének régi feljegyzései vezethetnek el bennünket. Ezt a veszprémvölgyi apácák görög nyelvű adománylevele a XI. század elején Sza- garbryen alakban jegyzi le, az oklevél 1109. évi latin átírásában pedig zaar- berin névalakot találunk. Mivel a görög y i-nek olvasandó, a későbbi Berény helynév legkorábbi alakja brien. Ide vonható a Somogy megyei Nagyberény és Kisberény neve, amely a székesfehérvári keresztesek birtokainak 1193-as megerősítésében Berhin, Bemen, illetőleg Sumberhein, Sumberuen alakokban található. AVágsellye melletti eltűnt Berény 1214-ben Berken alakban szerepel. A Briwin- név lehet egy birwin - bérwén (írtí-típusú) szláv megfelelője, a brien forma éppen ennek a (nyilván hiátustöltő hanggal ejtett) megfelelője, míg a berwen - berpen (-berken) változatok a név eredetibb alakját rögzíthetik. Aligha tévedünk, ha e nevet a török névadásban gyakori bergen ’adott, adta’ szóval kapcsoljuk össze (Rásonyi L. 1962. 238., Baski I. 1993), amely különösen az ’Isten-adta’, stb. típusú nevek állandó összetevője. A Berwen-Birwin egy ilyen név rövidült változata lesz (lehetne azonban önálló névként ’ajándék’; ’adó, ajándékozó’ is).

A nyelvtörténeti szempontok részletezése nélkül kell annak a gyanúnknak hangot adni, hogy a szláv Briwin- név már egy, a magyarban meghonosodott

1325