Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Tóth Endre: Szent Márton és Sabaria-Szombathely
gely püspök, Venantius Fortunatus és Alcuin által írt életrajzok, Jacopus de Voragine Arany legendája, mint a kor meghatározó, szentekkel foglalkozó munkája gondoskodtak arról, hogy Márton szülőhelyének neve és holléte (Pannónia) ismert maradjon. Az ismertség akkor hatott vissza a város sorsára, amikor Alcuin tanítványa és barátja, Nagy Károly, a frankok királya (768— 814) 791-ben Savariában járt. Ez alapvetően befolyásolta a civitas további történetét. A 13. századra Savaria a szentkultusznak köszönhetőén, mint nevezetes hely, felkerült a legkorábbi kéziratos világtérképekre, Róma, Jeruzsálem, az uralkodói székhelyek társaságába. E korai térképek Magyarország területéről csak egy-két városnevet tüntettek fel (Esztergom, Székesfehérvár). Hogy Sabaria megjelenése a térképeken Márton születéshelyének köszönhető, azt bizonyítja az 1280 körüli herefordi térkép, amelyre ráírták: Szent Márton Sabariája (Sabaria Sancti Martini). A városnév ott olvasható az 1284 körüli ebstorfi világtérképen, amelyet Gervasius de Tilbury készített Angliában, a Pizigano testvérek 1367-es térképén, (annak ellenére, hogy a magyar királyságnak csak egy-két fontos városát tüntették fel) és a 16. századi térképek hosszú során. Egy 1308 táján írt kelet-európai földrajzi leírás is Magyarországgal kapcsolatban emlékezik elsőként szent Márton ottani születésére: „a magyar királyságot egykor nem Magyarországnak, hanem Moesiának és Pannóniának hívták. És Szent Mártonról, aki magyarországi volt, olvasható ...: Márton pedig Pannónia Sabaria városából származott”. 1595-ben a velencei Giovanni Niccolo Doglioni könyvéhez mellékelt térképen a Sabaria felirat mellett ugyanúgy olvasható a Patria divi Martini felirat, mint a későbbi földrajzi és történeti munkák, lexikonok és térképek során. A legkorábbi magyar szerkesztésű térképen, Lázár deákén azután éppúgy szerepel a Patria Divi Martini szöveg, mint néhány későbbin. Petrus Apianus Mathe- maticus 1524-ben Augsburgban megjelent Cosmografiájában írja: JSabaria közönségesen Stainamanger, ahol Szent Márton püspök született.” így olvasható a 17-19. századi történeti lexikonban, földleírásokban is, amely a római régiségek mellett a külföldi utazókat is a városba vonzotta (Pococke, Miiles, Bright, Koppén). A népvándorlás és a középkor folyamán sohasem vált kérdésessé, hogy Sabaria a mai Szombathellyel, vagy a németek által kapott nevén Steinamangerrel azonos. A római colonia neve folyamatosan tovább élt és használták. Amikor azonban a 16. században külföldön a Sabaria nevet magyar helységgel próbálták azonosítani, nem ismerve Szombathely történetét, olyan magyar települést kerestek, amely jobban hasonlít Saba- riára, mint a Szombathely: a római birodalom nyugati részén a városnevek, amennyiben volt római előzményük, a római névből fejlődtek ki. Ezért az antik és a középkori név hasonlított egymásra. Ilyen formai hasonlóság Szombathely és a Sabaria között azonban nem volt. Ezért a Savariát a névre inkább emlékeztető Sárvárral vélték azonosnak: lexikonok sorába került azután be ez a téves adat. A szentek életrajzát röviden összegző, 1929-ben megjelent munka is Sabariát Sárvár, Szent Márton, Steinamangerként adta meg. A Szent Mártonhoz kapcsolódó Savaria helynév ismertségének még egy következménye lett a középkorban. A nagy szent szülőhelye alapján, más szentek pannoniai vagy savariai származását is feltételezték. A portugáliai Bra- cara (Braga) püspöke, akit ugyancsak Martinusnak hívtak (+580), úgy írják, 1234
