Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpád-medence népi-politikai viszonyai a IX. században
délkeletre volt, tehát mondjuk a Vaskapu környékén, vagy éppen az Al-Duna vidékén, a IX. századi Bulgáriában. Azt is jelenti természetesen ez, hogy a Melich János és Kniezsa István e nevek IX. századi, bolgár(szláv) eredetére felhozott nyelvi adatok mellett színnévi orientációs rendszerük is IX. századi keletkezésüket bizonyítja, hiszen a délkeletről a Kárpát-medencébe jutó bolgárok földrajzi szemlélete alapján keletkeztek. A bolgár fennhatóság IX. századi nyugati határait illetó'en pedig ezek az adatok azt mutatják, hogy a határok délnyugaton a Mura-torkolatvidékén, északnyugaton pedig a Duna-kanyarnál, illetve az Ipoly, Garam torkolatánál voltak. A két pont közötti dunántúli terület nyilvánvalóan bolgár fennhatóság alatt állott. Sajnos, semmiféle adatunk nincs a Dunántúli Középhegység és a Rába közötti területen, ez esetben lehetséges, hogy ez a terület a szomszédos Kárpát-medencei hatalmak (ez esetben a bolgárok és a frankok) váltakozó birtokában volt. A fentebb elemzett IX. századi bolgár eredetű helynévanyag egyben utal a bolgár megszállás jellegére is. A fennhatóságuk alá tartozó területet az általuk épített várak helyőrsége ellenőrizte, ez az ellenőrzés éppen a határvidéken lehetett szigorúbb, hiszen erre más forrásból is adatunk van. Egyéb szervezeti vonásokra nem igen tudunk következtetni, tudjuk azonban, hogy a bolgár kán korlátlan, despotikus hatalom birtokosa volt, tehát a bolgár fennhatóság alatt lévő' területet részadatok híján sem kell laza szervezettségűnek gondolnunk. A kormányzás nyilván a helyőrségek vezetőinek a feladata volt, ezeket a latin forrásokban rector névvel illetik, néhány adatból esetleg arra lehet következtetni, hogy többnyire tarqanok lehettek. Ha ugyanis a Szent Kelemen életrajzában említett belgrádi helyőrség parancsnokának, Boritakannak a nevében valóban tarqan szó rejlik, akkor ez összevethető azzal, hogy Omurtag uralkodása alatt (815-831), valószínűleg a huszas évek harcaiban egy Négovanu (egyébként szláv) nevű tarqan fulladt a Tiszába. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a helyőrségek parancsnokai fölött a nagyobb területi egységek irányítása egy kézben volt, ezek a kormányzók nyilván a bolgárok szűkkörű, legelőkelőbb csoportjából kerültek ki, tehát boj- lák lehettek. Bolgár bojlákra egyébként valóban van adatunk a Kárpátmedencében, hiszen a nagyszentmiklósi kincs 21. csészéjének feliratán egy bujla zwapan rangú személlyel találkozunk. A IX. században tehát a Kárpát-medencét a Rába-torkolat és a Balaton vonalától nyugatra a frank birodalom, ettől keletre pedig az egykori avar ka- ganátus területét a bolgár kánság uralta. A Kárpát-medence északnyugati részén, inkább a IX. század második felében, a morva fennhatóság érvényesült, keleten Nyitra környékére kiterjedően. Noha az uralmi területek bizonyos korszakokban változtak, ezt tekinthetjük a legtartósabb állapotnak. Népi viszonyok a IX. századi Kárpát-medencében Milyen volt a IX. századi Kárpát-medence etnikai képe? Forrásaink avarokat, bolgárokat, más néven hunokat, szlávokat, köztük morvákat és abodritokat, valamint gepidákat, s a betelepülő bajorokat említik itt élő népekként. Ahhoz azonban, hogy megvilágítsuk a IX. századi népességi viszonyokat, valójában az avar honfoglalás idejére kell visszamennünk. A hun uralom alatt, s utána 1161
