Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpád-medence népi-politikai viszonyai a IX. században
neveket idézi, amelyekben a grád következetes hosszúsága az eredeti szláv hosszúság megőrzése lenne (Kniezsa példái közül elhagynám a régebben nem adatolt Belegrádokat, - Bakonybél és Ászár belterületén is amelyeket helynévköltöztetéssel magyarázhatunk, Kiss Lajossal egyetértésben). Az idetartozó helynevek a következők: 1. Csongrád (1441: Chingrad) - Nagybecskerek mellett nyugatra. 2. Csongrád (1075/1217: cemigrad (iensium) 3. Nógrád (1279: Neugrad) - Kérsemjén határában, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 4. Visegrád (1009/1295: Wsagrad) 5. Nógrád (1138: Naugrad) 6. Nógrád (1013/1158: Nougrad) - Kékesd környékén Baranyában 7. Légrád (1384: Lewgrad) - a Mura torkolatánál, Horvátországban 8. Nógrád (1353: Neugrad) - Légrád közelében E helynevekhez kapcsolódik még Belgrad, Jugoszlávia mai fővárosa a Száva torkolatánál. (948-952: Belegrada, görög feljegyzésben). Nem tartoznak viszont ide a Zemlen (Zemplén, Zimony) helynevek, amelyek semmiképpen nem magyarázhatók egy fóld(vár) kifejezésből, amikor Zimonynak már 1096- ban (s később is) kőből épült falai voltak, a mai Zemplén neve pedig valószínűleg szláv személynévi eredetű. Ugyancsak nem sorolható ide Gyulafehérvár XVI. században feltűnő román Bdlgrad neve, kései feltűnése miatt (s a névalak egyébként is problematikus, bolgár mindenesetre nem lehet), a Szilágy megyei Mojgrádot pedig már Melich János jó okkal zárta ki e névcsoportból (hogy a többi, kései -graú-típusú nevekről ne szóljunk). A névcsoportnak vannak bizonyos jellegzetességei. Mindenekelőtt természetesen az, hogy ezek a helynevek várakat jelölnek. Feltűnő a Nógrád, tehát ’újvár’ nevek 50 %-os képviselete, a Nógrádok kétszer is egy másik várnévvel párban jelennek meg (Visegrád, Légrád), ez azt is jelenti, hogy a baranyai és a szatmári Nógrád nevek esetében is fel kell tételeznünk egy-egy közeli, helynévi nyom nélkül elenyészett várat. Másrészt a vámevek egy része világosan a földrajzi orientáció nyomait viseli. Ilyen például Visegrád, amely nagyobb terület orientációs szemlélete miatt is lehet ’felső; fentebbi’, de ilyen Légrád is, amely korai feltűnése miatt nem lehet magyar-szláv keveréknév, hanem természetesen egy szláv levbgradb’ bal(oldali) vár’ alakból magyarázandó. A Dráva jobb partján lévő Légrád azonban csak akkor lehet baloldali, ha keletről, délkeletről, a folyó folyásával szemben nézzük (az azonos nevű, csehországi Levy Hradec ténylegesen a Moldva folyó bal partján fekszik). A tájolásból származó névadás valószínűsíthető a többi név esetében is. Köztudott, hogy török és mongol (s más) népek az orientációt színnevekkel is kifejezik. A színnevekkel kifejezett tájolás bizonyára megvolt a török eredetű bolgároknál is, akiktől a bolgár fennhatóság alatt élő szlávokhoz is átkerült (ilyen eredetű a Fehéroroszország név is). Ez megmagyarázza az eredetileg ’fekete vár’ értelmű Csongrád nevek keletkezését, a fekete ugyanis ebben a színneves orientációban az északi irányt jelenti. Hasonló eredete is lehet a Száva-torkolatánál lévő Belgrád névnek, amennyiben ez nem ’fehér’, hanem a színneves orientáció alapján ’nyugati’ várat jelöl. Ilyenformán ezek a nevek egy olyan földrajzi szemlélet alapján jöttek létre, amelynek orientációs központja a Kárpát-medencétől délre, illetőleg 1160
