Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpád-medence népi-politikai viszonyai a IX. században

részébe való helyezése, az erre vonatkozó fő érvek egyike a XII. századi Szent Kelemen-életrajznak az akkori bizánci földrajzi terminológiából származó kifejezése (pannoniai Morava).

Mindenesetre a „szláv testvérek” megjelenését követően a morvák harca a keleti frank birodalom, a németekkel szemben bizonyos mértékig egyházi harc is lesz. Cirill és Metód 867 végén, Rómába tartva, megfordulnak Alsó- Pannonia székhelyén is, Briwinus fiánál, Kocelnél. Ekkor még bizonyára inkább a bolgár térítés munkásainak számítanak, hiszen akkor mennek Rómába, amikor ott egy bolgár követség is tartozik, annak a Péternek a vezetésével, aki már korábban is megfordult itt követként, a Bizánc és Róma között ingadozó Bulgária képviselőjeként. 870-ben a bolgárok azonban végleg Bizánc mellett döntenek, s alighanem ennek ellensúlyozására megy pápai támogatással Metód a részben bolgár befolyás alatt álló Morvaországba. 870- ben azonban a passaui püspök (hozzátartozik a birodalom morvaországi missziója), Ermanrich elfogatja és fogságba veti. Ugyanakkor történik ez, amikor Rasztiszlávot unokaöccse, Szvatopluk kiszolgáltatja a németeknek, akik megvakítattják és kolostorba zárják. Morvaország közvetlen német fennhatóság alá kerül, a morvák azonban hamarosan elűzik a német által fölébük tett Szvatoplukot, s egyik rokonát, egy Szlavomir nevű papot tesznek meg fejedelmükké. A németek 871-ben a hozzájuk menekült Szvatoplukot küldik ellenük, aki azonban átpártol, s a morvák élén megsemmisíti a német sereget.

Ettől kezdve új időszak kezdődik a Morva folyó mentén. Szvatopluk 873- ban visszaküldi az előző évi háborúban ejtett foglyokat, hűséget fogad, s az évi adó pontos fizetését ígéri. Metód kiszabadul fogságából, s megtér Morvaországba. Tíz éves békés időszak következik, s valószínűleg ekkor számolhatunk a morva fejedelemség terjeszkedésével. Erről azonban jobbára megbízhatatlan adtaink vannak. Tudjuk, hogy a csehek morva fennhatóság alá kerültek, s az is valószínű, hogy az Elba menti szorbok adót fizettek a morváknak. Ez a terjeszkedés azonban éppen német jóváhagyással történhetett, hiszen a csehek is, szorbok is keleti frank vazallusok voltak, másrészt Szvatopluk kapcsolata igen szoros volt a német előkelőkkel. Amikor újra morva-német ellenségeskedésről hallunk, akkor egy német gróf, Aribo segítőjeként avatkozik a birodalom belviszályáiba. A 882-884 közötti háborúskodásban Szvatopluk a Dunától délre fekvő területeket is pusztítja, s elfoglalja a Dunától északra fekvő, német fennhatóság alatt álló vidéket. A harcokba a bolgárok is beavatkoznak a németek oldalán, 883-ban Morvaország földjét dúlják. 884-ben aztán III. Károly a bajor-morva határon, Tulln közelében találkozik Szvatoplukkal, s véget vetnek az ellenségeskedésnek.

Közben folyik az egyházi harc is. VIII. János pápa 879-ben Metódot Rómába idézi, hogy hithűségéről megbizonyosodjon. A szláv nyelven miséző érsek számára az események kedvezőtlenül alakulnak. A pápa egy sváb papot, Wichinget, nyitrai püspökké nevez ki, s ugyan megerősíti Metódot jogaiban, Wiching kinevezése éppen e jogok csorbítása. 885-ben, Metód halálának évében, Wiching el is éri Metód tanítványainak kiűzését Morvaországból, s az érseki széket maga foglalja el. A tanítványok Bulgáriába és Bizáncba menekülnek, többükből a bolgár klérus jelentős személyisége lesz.

Mindez Szvatopluk jóváhagyásával, s aligha a németek ellenére történik.

1157