Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpád-medence népi-politikai viszonyai a IX. században
Morvák, a morva fejedelemség A Morva folyó menti szlávok 822-ben tűnnek fel először a forrásokban, amikor a frankfurti birodalmi gyűlésen megjelennek „az összes keleti szlávok, azaz az abodritok, szorbok, veletek, csehek, morvák (Marvani), praedenecentek és a Pannóniába települt avarok” követei adójukkal. Ez a felsorolás a keleti határvédelem összes alávetett, adózó népét rögzíti. A marvani, a morvák tehát a praedenecentek és a csehek között helyezkedtek el, nevükből és a rá vonatkozó egyéb adatokból következően a Morva folyó mentén. Települési területük azonban ebben az időben még nem volt határos a Dunával, hiszen közöttük és a Répce-Rába, illetve a Bécsi-erdő közötti Pannóniában lakó avarok között még egy népet, a praedenecentusokat találjuk. Ezeknek másik neve abodrit volt és „a Duna menti Daciában, a bolgárok szomszédságában” laktak (contermini Bulgaris Dáciám Danubio adiacentem incolunt). Ennek az adatnak az alapján a közönséges (vulgo) praedenecentusoknak nevezett abo- dritokat az antik Dacia Duna menti területére szokás helyezni, esetleg e terület némi kiterjesztésével (így Szádeczky-Kardoss Samu Szeged környékére). A IX. században azonban Dacia nem azonos az egykori római provinciával, ugyanis ez az elnevezés akkor a Pannóniával szomszédos Duna-bal- parti részekre vontakozik (utramque Pannoniam et adpotsiam in altera Danubii ripa Dáciám), mint az egyebek között Einhard 830 körül írt Nagy Károly-életrajzából is kiderül (amely a keleti alávetett népeket is felsorolja ugyanitt). Ha tehát itt a klasszikus (ókori) Pannonia-fogalommal találkoznánk, Dacia a Duna-kanyartól nyugatra és délre eső Duna-menti területeket fedné. A tényleges helyzet és a IX. századi Pannonia-fogalom azonban már 830 körül is egészen más: Pannónia a Dunával határosán az Enns és a Rába folyók közti terület. A praedenecentusoknak a 822-es felsorolás alapján is szomszédosoknak kell lenniük a pannoniai, tehát a Bécsi-erdő és a Répce- Rába között lakó avarokkal, ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a Morva folyó alsó folyása mentén is laknak. Hogy területük a Duna folyó északi partján meddig terjedt ki, azt nem tudjuk, illetőleg biztosan tudjuk, hogy az ekkori bolgár határokig (erről alább). Ezt a helyzetet rögzítheti az abodritok közönséges (vulgo) neve is, a praedenecenti. Ezt a nevet sokan kísérelték magyarázni, e magyarázatok kivétel nélkül szláv értelmezést adtak (a magamé is). Holott a vulgo nyilvánvalóan német névhasználatra vonatkozik, tehát e név szláv alapon történő értelmezései kizárhatók. A német név viszont alighanem preiten-eck-enti, vagyis egy tágas szöglet határait jelölő területnév, amelynek alapján ezeket az abodritokat a Morva-mezőre (Marchfeld) vagy az északi Kisalföldre helyezhetjük. Mivel 824 után további adatokat nem ismerünk róluk, pontos elhelyezésük bizonytalan. Eltűnésük bizonyára összefügg a morvák területi terjeszkedésével, akikről a következő időből származó tudósításokból tudjuk, hogy a Duna mentén (is) laknak, tehát a praedenecentusok egykori területén. Bizonytalan, hogy erre mikor kerül sor. Az első (vagy az első név szerint ismert) morva fejedelem valószínűleg a IX. száazd harmincas éveiben egyesíti uralma alatt a Morva folyó mentén élő szlávokat. Területi terjeszkedésre utal, hogy valamikor 838-at kevéssel megelőzően Mojmír elűzi azt a Briwinust, aki később Alsó-Pannonia duxa lesz. Mivel Briwinus központját a források Nyit1154
