Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vásáry István: Középkori elméletek a magyar őshazáról

területének különböző elnevezései lehettek, de mindkettő között ott lehetett az illető nép vagy törzsszövetség nevéből képzett földrajzi név. így például az a terület, mely a klasszikus nomenklatúrában Pannónia és Dacia volt, a magyar honfoglalás után a magyrok hazája, Hungária lett. Ugyanakkor a magyarok eredeti lakhelyét, őshazáját, mint láthattuk, a klasszikus Scythia névvel illették és azonosították. Következőleg, ha Hungária volt az új haza neve és Scythia a régié, ennek fordítottan is igaznak kell lennie, tehát Scythia volt az ősi Hungária és a jelenlegi Hungária pedig az Új Scythia. Ezek a logikai lehetőségek rejtetten adva voltak a 10-12. századi európai és magyar történetírás szemléleti kereteiben, s csak idő kérdése volt, hogy mikor jelennek meg manifeszt módon is.

Egyesek szerint az első, bár közvetett utalás egy másik Magyarországra, mely a magyarok őshazája volt, all. század közepén tűnik fel. Az ún. Riccar- dus-jelentésben (1237) a magyar domonkosok előkészületei, melyeket a magyarok őshazájának felkeresése érdekében tettek, a következő szavakkal vannak leírva: „A keresztény Magyarok Történetében azt találták, hogy van egy másik, Nagyobb Magyarország, ahonnan a hét vezér népével együtt kiköltözött, hogy lakóhelyet keressen magának, minthog földjük a alkól sokaságát eltartani nem tudta. Miután sok országon áthaladtak és pusztítottak, végül elérkeztek arra a földre, melyet most Magyarországnak neveznek, akkor pedig a rómaiak legelőjének mondottak.”27 A Gesta Ungarorum-ot joggal és helyesen azonosították a 11. századi magyar ős-Gestával vagy valamely későbbi folytatójává. Az persze eldönthetetlen, hogy a hivatkozás egy „másik, Nagyobb Magyarországára (alia Ungaria maior) a Gesta eredeti szövegéből vagy egy későbbi 12-13. századi folytatásból van véve. Az a tény, hogy ez a meghatározás a Riccardus-jelentés előtt egy magyar forrásban sem szerepel (sem a krónikákban, sem Anonymusban), inkább az utóbbi lehetőség mellett szól. De a lényeges kérdés nem is ennek az eldöntése, hanem azé, hogy a Magna Hungária, Hungária Maior-féle elnevezések saját magyar hagyományr mennek vissza vagy pedig a középkori Nyugat latin terminológiájában nyerik magyarázatukat. Györffy György és mások is, hajlamosak azt gondolni, hogy a Magna Hungária elnevezés a magyar őshazával kapcsolatos régi magyar hagyományt tükröz vissza.28 Jómagam fordítva gondolkozom: maga a terminus nyugati eredetű és mint ilyen lettt integrálva a magyar nemzeti hagyományba, hogy különböző korszakokban különböző fóldrjzi területeket jelöljenek vele mint magyar őshazát. A következő részekben ezt próbálom meg bizonyítani és a terminus történeti metamorfózisainak egyes fázisait nyomon követni.

I. Magna Hungária »Iuxta Maeotidas Paludes«

Két Magyarország, úgymint egy régi és egyúj létének nyűt említésével először Viterbói Godofrédnl (1196 vagy 1198), III. Konrád, I. Frigyes és VI. Henrik császár káplánjánál és jegyzőjénél találkozunk. Memoria seculorum (1185) c.

27 »Inventum fűit in Gestis Ungarorum Christi a norum, quod esset alia Ungaria maior, de qua septem doces cum suis populis egressi fuerant, ut habitandi quererent sibi locum, eo quod terra ipsorum multitudinem inhabitantium sustinere non posseet; qui cum múlta regna pertransissent et destruxissent, tandem venerunt in terram, que nunc Ungaria dicitur, tunc verő dicebatur pascua Romanorum, ...« (SRH II, 535).

28 Györffy, Krónikáink 54-55.

1135