Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában

A Wqgier népnévről a 7. fejezetben már szó esett. Ennek a lényege: a Regier az onogur/ongur török törzsnév keleti szláv Ogbrb hangalakjának 10. század közepe előtti átvétele, amikor a lengyelben az ó'sszláv o orrhangú - másodlagosan - nazális f-né változott. i\z átvétel helye a kelet-lengyel és a nyugat-orosz nyelvhatár közötti terület (Cervenb vidéke), ahol magyar éleink (Ogbrb, Ogbre/i) huzamosabb ideig tartózkodtak. A keleti lengyel Ledene törzs ezt az orrhangú alakot vette át az ott lakó magyaroktól, amelyet előtétes v-vei kibővített.

Újabban a régészek feltáró munkájának eredményeképp az Északkeleti Kárpátok északi oldalán (Przemysl, Krilos stb.) nemcsak magányos magyar harcosok sírleleteire bukkantak, hanem hosszabb ideig, több évtizedig tartó 9-10. századi szálláshelyek (gyepüőrhelyek) temetőit is sikerült feltárniuk (Fodor István - Andrzej Koperski 1996). Megjegyzendő, hogy a keleti szláv gorodiscere utaló Uherce-Horodyszcze (Sambortól és a Dnyesztertől délre) talán megérdemli a régészek figyelmét (Király 1985; Jós. Lad.Píc 1886).

8.9. A Naum-életírás

Konstantín-Cirill és Metód pannóniai és moráviai küldetésének legfontosabb segítőtársai közé tartozott Kliment és Naum. A Metód halálát (885) követő üldöztetés és kiűzetés után mindketten Bolgáriában leltek menedékre: Kliment Ochrid püspöke lett (893), míg Naum Preslavban, Symeon bolgár cár udvarában, majd az Ochridi-tó melletti kolostorban működött, ahol 910-ben meghalt. Életírásának összeállítója az Ochridi-tótól délre élt, és szavai szerint, azt írta le, amit „maguk a boldog atyák [Kliment és Naum] mondtak el neki”. A Naum-életírásnak egy régebbi és egy újabb szláv szerkesztése ismert; a régebbi egy 15. századi prológban őrződött meg, az eredeti életírás 924 után készülhetett el. A magyar részlet Moráviához (,Moravskaa zemlja”) kapcsolódik, amikor „Nem sok év után eljöttek az ugrok, a peon nép (JJgri peon’skii ezykb”), és földjüket elfoglalták és elpusztították (,poplenise zemlju ich i opustise ju”). Akiket azonban az ugrok („Ugri”) nem ejtettek foglyul (Jchze bo nepoplenise”), [azok] Bolgáriába futottak („vb Blbgary bezaase”). És földjük puszta maradt az ugrok hatalmában (J, osta zemlja ichb pusta Ugromb vb vlastb”)”.

A magyarok neve itt is „Ugri” alakban szerepel. A joeon” név Pannóniának a bizánci forrásokban felbukkanó „Peónia” nevével függ össze, amely a magyarokra vonatkoztatva - a görög forrásokat megelőzve - először itt fordult elő. Bolgáriába („vb Blbgary”)113 a morváknak csak egy része menekülhetett. Morávia „elpusztítása” és a „pusztán” maradt földre vonatkozó utalás nem származhat Klimenttől vagy Naumtól, mivel ők még a magyar honfoglalás előtt mentek el Bolgáriába, hanem ez csak másodlagos forrásból eredhet. S bár Morávia több okra visszavezethetően (a frankok és bajorok előretörése; a csehek időleges szövetsége a németekkel; a meghódított területek elszakadása; belső ellentétek; a magyarok megjelenése és támadásaik) a 10. század legelején mint államalakulat megszűnt, maga a lakosság azonban nem pusztult el, nem települt be a helyükre új szláv lakosság, ezt erősítik meg a nyelvtudomány eredményei és a régészeti ásatások (Király, 1976; H. Tóth I. - In: KMTL 483).

109