Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában

III. Károly német császárra gondol, akivel Svatopluk morva fejedelem 884-ben a Bécsi Erdőben találkozott; mások a bolgár uralkodót részesítik előnyben (vö. a 882. évi bolgár-morva háborút); Z. R. Dittrich a magyarok vezérét látja a részletben (vö. a magyarok megjelenése Bécsnél 881-ben); 1. MMFH II. 160; a magyar kutatók közül H. Tóth Imre úgy véli, hogy Metód 884-ben találkozott a magyar fejedelemmel a Duna középső folyása mentén, ahová érseki rezidenciájából utazott el.110

8.8. A. lengyel és a Wegier népnév

A lengyel népnévről a 3. fejezetben röviden már szóltunk, de ennek mondanivalója olyan gazdag, hogy újból ki kell rá térnünk. A lengyel népnév (legrégibb magyar adata: 1086/12. sz. Lengen személynév, 1233. Lengel helynév, 1395. polonus lengyel, TESz) a Ledeninb, Ledjene (olv. Lendjen-) szláv törzs nevét őrizte meg a 10. század tájáról vagy az ezt megelőző időből, még az orrhangúak (e, o) eltűnése előtt, amely változás a 10. század közepére tehető. Ez a törzs Dél-Nyugat-Oroszország és Kelet-Lengyelország határán élt, erős törzsszövetséget alkotva, valószínűleg a Wisla és két mellékfolyója, a Pilica és Wieprz által alkotott vonaltól délre elterülő vidéken. A PVL is megemlékezik a népről: ad a. 996. „su Boleslavomb Ledbskymb” (’Bolesfaw Chrobry lengyel király, 992-1025), 1019. Jj^dbskuju zemlju” (a lengyel határon fekvő Brest várostól nyugatra pső terület), 1031. Ledbskuju zemlju (Jaroslav kijevi fejedelem elfoglalta a Cervenb-i várakat és a ledbsk föld ellen harcolt). Megjegyzendő, hogy a fenti években az f grafémának az oroszban feltehetően már ja’ hangértéke volt. A Leden- terület lokalizációját a PVL 981. évi adata pontosítja, vö. ’Volodimer a Ijacjiok (értsd: „Ledbskaja zemlja”) ellen indult és elfoglalta váraikat, Peremislt, Cervenb-t és más várakat, amelyek ma is Rus uralma alatt vannak’ („Jde [Volodimern] k Lechomb / na Ijachi (RA) i zaja grady ich. Peremyslb Cervenb i iny grady. eze sutb i do sego d(b)ne podu Rusbju”). E törzs egykori létezéséről más források is megemlékeznek: DAI 9./10, 37744 Jjendzanenoi”, JLendzenínois” (az orosz szlávok adófizetői); az arab Masüdí, 10. sz.: a nagylétszámú laudzaaneh nép élénk kereskedést folytat Hispá-niával, Rómával, Konstantinápollyal és a kazárokkal; Bajor Geográfus, Descriptio Civitatum, 9. sz. vége: „...Lendizi, ...Thafnezi, Zeriuni, ...Caziri, Russi, ...Serauici, Lucolane, Ungare, Vuislane, Sleenzane, ...” S ennek a leírásnak még egy fontos tanulsága van: a magyarok (Ungare) a Kárpátoktól északra, a lengyel viszlánok (Vuislane) mellett (központjuk Krakkó) szerepelnek.

A Ledene törzs neve egyedül a magyarban őrződött meg a mai napig, de az ukránban is ismert volt: Ijádsbkyj Ijátckij ’lengyel; katolikus’,111 sőt a szerbben is, vö. 1440. „a fratre suo Rege Ledianensi Ledianskago krala”; „U Ledanu gradu Latinskome” (Király, 1983. 178; megjegyzendő, hogy a szerbben a szabályos szerb alakban szerepel: Iqdb- > led-). A magyar nyelvi átvétel oka nyilván az lehet, hogy az új hazát kereső magyar eleink egy része a fenti terület közelében huzamosabb ideig tartózkodott, s a Ledene törzzsel szoros kapcsolatokat kialakított. Időben ennek a 10. század vége előtt kellett lezaj- lania, mivel a nyugati lengyel részeken uralkodó Polan törzs ekkor foglalta el a keleti (Vislan) területeket, s ekkor lett általánossá a lengyelek neveként a Polonus, Polienin, Poliene, később Polak használata.112

108