Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 9. szám - Szonntág Gábor: Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő V.
SZONNTÁG GÁBOR Thomas Merton — Misztikus teológus és szemlélődő V. A trappista szerzetesrendről A „trappista” szó a franciaországi La Trappe apátságból ered, ahol az apát, Armand-Jean de Ráncé (1626-1700), - a monasztikus életben zajló reformmozgalom keretében - szigorúan értelmezte a Cisztercita Rend Reguláját, amelyet Szent Benedek fogalmazott meg az 5. században. Ráncé reformjai a Cisztercita Rend határain belül valósultak meg. Ezt a szerzetes- rendet Molesmes-i Szent Róbert (1027?—1111) alapította a franciországi Citeaux-ban (lat: Cistercium). A reformmozgalmat Szent Róbert azért kezdte, mert a Molesmes-ben levő Bencés apátságban reformjai nem kaphattak teret. A reform végleges formát Clairvaux-i Szent Bemát (1090-1153) tevékenysége nyomán öltött. Thomas Merton rendje tehát egy olyan vallási hagyományból ered, amely a 11. századra tekint vissza, onnét pedig a nyugati szerzetesség kezdeteire, amelyet Nursiai Szent Benedek (4807-543) keltett életre. Természetesen Szent Benedek Regulája sem „sajátja”, hanem korábbi forrásokból merít, végső soron a monasztikus indíttatás primitív ébredéséig - amely a keresztény egyházban a 3. századra tehető - nyúl vissza. Kevesen fognak valaha is ellátogatni egy trappista kolostorba, és még kevesebben fogják végigjárni annak kerengőjét, ahol a trappista szerzetesek meditálnak, imádkoznak, vezekelnek, böjtölnek, dolgoznak és örökké tartó csendben élnek. A legtöbb ember számára egy ilyen intézmény a talány, a misztérium és a különös bűvölet helye. Az átlagos trappista kolostor egy csendes, eldugott hely - rendszerint valahol Franciaországban - hetven-nyolcvan szerzetes közössége, akik szótlan és energikus életet élnek, amelyet teljesen Istennek szentelnek. Ez az imádság és a bűnbánat, a liturgia, a tanulás és a kétkezi munka élete. A szerzetesek nem folytatnak külső lelkipásztori szolgálatot, sem prédikálás sem tanítás vagy egyebek. Egyedül teológiai hallgatókat oktatnak a kolostoron belül, ezek a diákok fiatal szerzetesek, „skolasztikusok”, akik a papságra készülnek. Az élet fizikailag nehéz, de kárpótlásul e nehézségekért belső békét nyernek. A legtöbb esetben mindenki könnyen hozzászokik a nehézségekhez és úgy találja, hogy végül azok nem is olyan nehezek. Hét óra alvás normális esetben elegendő. A szerzetesek étrendje rendkívül egyszerű, de rendszerint elég, hogy hosszú évekre jó egészségben megtartsa az embert, és a szerzetesek 999
