Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában

Bár a fent idézett szerzők is régebbi írott forrásokból vagy szóbeli közlésekből merítették ismereteiket, különös jelentőségük van azoknak a forrásoknak, amelyeknek szerzői vagy a honfoglalás korában vagy közvetlenül utána éltek, s amelyekben szintén olvashatunk a magyarok és az avarok azonosságáról. Vö.: 894: Jivari, qui dicuntur Ungari, in his temporibus ultra Danubium peragrantes múlta miserabilia perpetravere” (Annales Fuldenses;

1. MMFHI, 121); 896; „Pacem ergo Greci eodem anno cum Avaris qui dicuntur Ungari, facientes” (i.m. 122); 962: „Imperator Otto... regiamque domum in aus- trali parte civitatis fundavit. Haud modicum temporis intervallum volvitur, et Avares i.e. Ungari... fmitimos sibi Romano regno subditos invadunt” (Chroni- con episcoporum Merseburgensium, scpt. a. 1136; 1. Gombos I. 554); 962: „...films noster Otto, devictis barbaris gentibus, Avaribus,... Volumus... ut Merse- burgense monasterium... quia Ungros prostravit...” (Iohannes papa, a. 962; 1. Gombos II, 1334). Lásd Király 1987. 315.

A magyarokra vonatkoztatott huni és avari nem feltétlenül csak archaizáló névhasználatként értelmezendő, hanem alkalmazásának magyarázata a közös „keleti” eredetben, a Duna-völgyi népekétől elütő nyelvben, antropológiai jellemzőkben, a sajátos szokásokban, a duna-medencei folyamatos jelenlét tényében is keresendő. A szláv források magyarokra vonatkoztatott elnevezéseivel foglalkozva ugyanis azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy általában csak olyan névösszetételekkel találkozunk, csak olyan népek nevei kapcsolódnak össze, amelyeknek viselői a múltban állampolitikai, nyelvi, etnikai vagy földrajzi vonatkozásban kapcsolatban álltak egymással (Király 1977. 36-37; UŐ„ 1987. 321-322).

A fentiekben találjuk meg a magyarázatát annak is, hogy egyes források miért tesznek egyenlőségi jelet a szlávok és az avarok között. A szlávokat és az avarokat ugyanis mint szomszédos népeket nem csak a háborúskodás, hanem a hétköznapok békés munkája is összekapcsolta. Vö.: 805. „Aí’ári atque Sclavi” (a Nagy Károly korabeli capitularium fegyverkiviteli betiltása az „avarok és a szlávok” földjére vonatkozik; vö. Ratkos P., Historische Quellen

i.m. 1968, 187); 817. „Ai’áros atque Sclavos” (Nagy Károly fia Lajos a birodalom felosztása során jut e területhez; Ratkos i.m.); 950. ßklävoi, ői kai Avaroi kaloúmenoi” (2-szer) (DAI 29. fejezet „Dalmáciáról...”).

Görög: az ismeretlen eredetű görög Graikós népnévből ered, amely a honfoglalás előtt az óorosz vagy déli szláv (óbolgár) grbkb alak közvetítésével került a magyarba (TESz).

[...]

100