Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 9. szám - Merklin Tímea: Csillagközi tébolyban halottlátó

kancsóban és megint nem mulat, az időt ütné inkább agyon. A magyar kártyán is csak a makk ászra figyel, s a kezét tűz fölé tartó figurával azonosul. És akkor is inkább az identitását vélné felfedezni a téli enteriőr-lapon, ha a ferbliben (magyar kártyával játszott népi póker) 41-es bundája volna, és nem a kasszát söpörné be önfeledt kurjongatások közepette. Úgy hiszi, ki tudja miért, hogy őrjöng az Isten, miközben ő a bundasapkás, hideg ellen jól felöltözött, mégis fázó alak magányos méltóságán mélázik, aki őrzi a tüzet, hitének zsarátnokát... Valóban szunnyadhat valami az elmúlás szomorú jajai, a kialvóban lévő, felületén már elhamvadt parázs alatt. Van a kötetben (legalább) egy „túlélő vers”, aminek,lendülete, hangulata, lázadása ugyanaz, mint az a belül izzó, utassy-s régi. Am az is csak egyetlen meghitt mondat: „Óra nélküled ne múljon, vérem talpfára ne hulljon, valaki kell, hogy őrizzen, ha ág roppan, ha nád zizzen: Rád gondoltam, mert nincs Isten.”-. % áfÉigilüff1lií'3

.«fl IS

L,|J: jiiiiiiiMff

•yniMSsmiHmw

■fiiniiiüi

904