Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 1. szám - Bokányi Péter: Ikarosz-nemzedék
BOKÁNYI PÉTER Ikarosz-nemzedék Volt egy harmadik Forrás-nemzedék. A hetvenes évek közepén Szőcs Géza Te mentél át a vizen? kötetével indult, majd nyolc-kilenc évvel később szétszóródott, felszívódott Erdély történetében. Martos Gábor Marsallbot a hátizsákban és Volt egyszer egy Fellegvár című kötetei e nemzedék nyomait kutatják, gyűjtik egybe; a szerző e „leletekre” bízza, hogy a harmadik nemzedék jelentőségét bizonyítsák. Az ilyen riport-, szemelvénygyűjteménnyel, bibliográfiával a recenzensnek dolga csupán egy lehet: továbbgondolni Martos e két könyvet létrehozó munkahipotézisét, a Forrás harmadik nemzedékének meghatározó szerepét az erdélyi magyar irodalomban. „De Ikarosz nem vállalta a nyugalmat. Türelmetlen volt, nem aggodalmas építő, hanem merész tervező. Ezért bukott el röptében. Miért rohant Ikarosz a napba? Mert megérezte benne a szeplőtelen tisztaságot, és egyesülni akart vele, mert nem volt hajlandó kompromisszumra, elutasított minden megalkuvást. Tettével elvetette az erkölcsi mércét, a kor etikai normáit, és maga vált mércévé. Itette nem a jelené volt, hanem valami másé, talán a jövőé.” (Bretter György: Ikarosz legendája, 1966) Amikor 1978-ban a kolozsvári Igazság című lap ifjúsági mellékletének címéről a szerkesztők döntöttek, és a legjobb névjavaslatért járó két üveg sört Bállá Zsófiának ítélték, a döntésben a Fellegvár cím polifon volta játszott fontos szerepet. A kolozsváriak kedvelt dombjának neve jelenti a helyhez/hagyo- mányhoz kötődést, ugyanakkor célként a „szellemi fellegvár”, a szellemi magaslat megteremtését is, a környezetből való kiemelkedést. Ahogyan ezt Bállá Zsófia mondja: „...benne volt egész Kolozsvár; benne volt az, hogy ez a mi nemzedékünké.” A melléklet 1978. április 29-től 1981. április 4-ig kilencvenkilenc oldalon jelent meg. A lap sorsa pedig - nevének nemzedéki célt, nemzedéket jellemző volta mellett — szinte modellálja a benne publikálok, a Forrás harmadik nemzedékének sorsát. „A három év alatt megjelent kilencvenkilenc Fellegvároldal (...) terjedelménél jóval jelentősebb súllyal nyom latba az erdélyi magyar szellemi életben” - írja Martos Gábor. Kilencvenkilenc oldal több-kevesebb rendszerességgel 83
