Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Mesterházi Károly: A honfoglaló magyarok és a régészet
30-40 van. Ezeket a helyneveket (Káposztásmegyer, Hajmás&ér, Tiszafeürí, Balassagyarmat, Budakeszi, Salgótarján, Pilisboro^'enő, Nyék, stb.) térké- péezték. Azon az alapon, hogy ahol egy-egy törzsnév nem fordul elő, oda helyezték a törzs szállásterületét. Ennek az a logikája, hogy a falvaknak a környezet adja a nevüket. Ha tehát egy Taiján név valahol előfordul, ott a Taiján törzs nem lakhat, mert különben nincs értelme a megkülönböztetésnek. Ezen az alapon azonban nem lehetett megnyugtató eredményre jutni, mert a törzsi helynevek többnyire úgy csoportosulnak, vagy olyan a szóródásuk, hogy alig van mód így egybefüggően elhelyezni a törzseket. Márpedig egy-egy törzsnek egy-egy zárt terület dukál, amely kizárólag az övé. A megoldás kulcsa talán az lehetne, ha ismernénk az összes ilyen falu keletkezési idejét, s akkor kiderülhetne, mikor és honnan kerültek mai helyükre e törzsi töredékek. Ez azonban két okból is illuzórikus. Először, mert sok törzsi település neve nyomtalanul eltűnt. Ezt abból is lehet tudni, hogy ha a falu neve később megváltozott, néha egy ideig két néven is emlegették. A falu templomának védőszentje gyakran lett a falu nevévé, és kiszorította a korábbi nevet. Pl. a Fejér megyei Sárszentmiklóst korábban Kérnek nevezték. Számos oklevelünk el is pusztult, amelyek megőrizhették volna a helyneveket. Másrészt a falvak kialakulásának vagy alapításának dátumát legfeljebb az újkortól jegyzik a falusi jegyzőkönyvek. Módszertanilag tehát csak régészeti oldalról tudjuk a kérdést megközelíteni, az egyeditől kezdve az általánosig megvonva a határt. Ez pedig az a lehetőség, egy vagy több azonos törzsi helynév egykori falujának temetőjét feltáljuk. A temetők megnyitásának kora jelzi a falu kialakulását. Ezáltal tudjuk, hogy Kér vagy Keszi, Tarján vagy Gyarmat nevű falvak mikor alakultak ki, és beszélhetünk-e olyan zárt területekről, amelyek egy-egy törzs kizárólagos lakterületei voltak. Ma erre még nincs 100%-os válaszunk. De részadatok már vannak. A Nyitra folyó melletti Kér (Nyitrakér, ma Mylanovce), a Somogy megyei Fiad határába beolvadt Kér, (ma Kérpuszta), az Ipoly melletti Keszi, Ipoly- kiskeszi (ma Male Kosyhi) határában levő Kérd falucska temetői a honfoglalók első nemzedékétől azon a helyen települtek meg. A Kérek tehát biztosan nem éltek egy zárt tömbben a honfoglalás után. De azok a törzsek sem, amelyeknek feltételezett területén e három Kér falucska megtelepült. Ha ilyen sorozatokkal más törzsekre vonatkozóan is rendelkezni fogunk, akkor teljes bizonyossággal válaszolhatunk arra a kérdésre, törzsek szerint telepedett meg a honfoglaló magyarság vagy sem, és csak ezután kérdezhetek tovább, milyenek voltak a törzsek, stb. A régészek minden esetben már nem hisznek a törzsek szerinti megtelepedésben, és a történészek többsége sem. A törzs ugyanis minden koron politikai képződmény volt, szervezett és mesterséges egység. Mint ilyen, megvolt a maga funkciója a maga helyén, a törzsszövetségben, de az azt megelőző laza törzsi viszonyok között is. Mint politikai tényező, fegyveres hatalmánál fogva mindenkor alkalmas volt nagyobb egységeknek, akár a törzsszövetségnek, akár a fejedelemségnek szétrobbantására. A fejedelemség politikai akarata ezért a törzseket gyengíteni, felmorzsolni igyekezik. Ennek többféle módszere van a katonai erőszaktól az erőszakos széttelepítésig. A magyar fejedelmek ezt a módszert is alkalmazták a törzsi maradványok felszámolásában.
