Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vígh Károly: Egy igaz ember életútja

VÍGH KÁROLY Egy igaz ember életútja FUTÓ DEZSŐ ÖNÉLETÍRÁSÁRÓL Bevezető sorok gyanánt kell megemlítenem, hogy Futó Dezsőt - sajnos - már csak akkor ismertem meg, amikor egyre romló egészségi állapota a 80-as évek második felében meglehetősen korlátozta aktív közéleti szerepvállalását. Mégis: azt tapasztalhattam, hogy különösen az 1986-1989-es sorsdöntő évek­ben rendkívüli érdeklődést tanúsított a közéletben lezajlott események iránt és - amikor hívták - odaadta erkölcsi-politikai szempontból egyaránt tiszta nevét a rendszerváltozásért harcoló szervezetek számára. így lett az újból szerveződő Független Kisgazdapárt örökös főtitkára, és így vállalta el a poli­tikusi példaképének nevét viselő Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság ügyvezető elnöki tisztét. Szerencsére megszülethetett ez az Emlékkönyv, amely Futó Dezső önéletírását, nyilatkozatait,interjúit, parlamenti felszólalásait, leveleit és cik­keinek egy részét tartalmazza. A kötet valójában egy tízszeres terjedelmű dokumentáció alapján készült és a válogatás, a szerkesztés, amelyet az özvegy és Ravasz Károly oly nagy hozzáértéssel végeztek, teljes és objektív pálya­képet nyújt a kortársak és az utókor számára. Különös, hogy Futó Dezső gyermekkoráról élete utolsó szakaszában írt visszaemlékezései tudósítanak. Ekkor írt a szűkebb pátriáról, Báránd községről, ahol 1916. május 18-án született. Ez a fiatalember már 10-15 éves korában Szabó Dezsőt, Móricz Zsigmondot, Szabó Pált olvas és - ahogy írja - „olyan szellemi áramlatba” került, amely Bajcsy-Zsilinszky Endre cikkeivel kezdődött „és népi írók írásaival folytatódott.” Ilyen előzmények után lépi át Szeghalmon a patinás Péter András gim­názium kapuját, ahol a később országos hírűvé vált Nagy Miklós az igazgató, és a nagyközségben Tildy Zoltán a református pap. Szeghalom után a szelle­mileg oly termékeny debreceni évek következnek. Itt ismerkedett meg Ady Lajossal, aki a hóna alatt szorongatott Ady-képre ezt írta alá a fiatalem­bernek: „Futó Dezső lelkes Ady-barát számára a halott Ady Endre helyett én írom alá az Ady nevet - Ady Lajos.” Szerencséjére Debrecen ekkor az országosan ismert jeles magyar értel­miségiek működési helye. Futó Dezső különösen Juhász Gézát és sógorát, Gulyás Pált emlegeti, akiket „szellemi forrongása” éveiben több más neves személyiséggel együtt hallhatott a debreceni előadói dobogókon. Erről a deb­receni időszakáról úja a memoárjában, hogy az írókon kívül sokat köszönhet a földreform gyakorlati kérdéseivel foglalkozó írástudóknak: Kerék Mihály­663

Next

/
Thumbnails
Contents