Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vígh Károly: Egy igaz ember életútja
VÍGH KÁROLY Egy igaz ember életútja FUTÓ DEZSŐ ÖNÉLETÍRÁSÁRÓL Bevezető sorok gyanánt kell megemlítenem, hogy Futó Dezsőt - sajnos - már csak akkor ismertem meg, amikor egyre romló egészségi állapota a 80-as évek második felében meglehetősen korlátozta aktív közéleti szerepvállalását. Mégis: azt tapasztalhattam, hogy különösen az 1986-1989-es sorsdöntő években rendkívüli érdeklődést tanúsított a közéletben lezajlott események iránt és - amikor hívták - odaadta erkölcsi-politikai szempontból egyaránt tiszta nevét a rendszerváltozásért harcoló szervezetek számára. így lett az újból szerveződő Független Kisgazdapárt örökös főtitkára, és így vállalta el a politikusi példaképének nevét viselő Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság ügyvezető elnöki tisztét. Szerencsére megszülethetett ez az Emlékkönyv, amely Futó Dezső önéletírását, nyilatkozatait,interjúit, parlamenti felszólalásait, leveleit és cikkeinek egy részét tartalmazza. A kötet valójában egy tízszeres terjedelmű dokumentáció alapján készült és a válogatás, a szerkesztés, amelyet az özvegy és Ravasz Károly oly nagy hozzáértéssel végeztek, teljes és objektív pályaképet nyújt a kortársak és az utókor számára. Különös, hogy Futó Dezső gyermekkoráról élete utolsó szakaszában írt visszaemlékezései tudósítanak. Ekkor írt a szűkebb pátriáról, Báránd községről, ahol 1916. május 18-án született. Ez a fiatalember már 10-15 éves korában Szabó Dezsőt, Móricz Zsigmondot, Szabó Pált olvas és - ahogy írja - „olyan szellemi áramlatba” került, amely Bajcsy-Zsilinszky Endre cikkeivel kezdődött „és népi írók írásaival folytatódott.” Ilyen előzmények után lépi át Szeghalmon a patinás Péter András gimnázium kapuját, ahol a később országos hírűvé vált Nagy Miklós az igazgató, és a nagyközségben Tildy Zoltán a református pap. Szeghalom után a szellemileg oly termékeny debreceni évek következnek. Itt ismerkedett meg Ady Lajossal, aki a hóna alatt szorongatott Ady-képre ezt írta alá a fiatalembernek: „Futó Dezső lelkes Ady-barát számára a halott Ady Endre helyett én írom alá az Ady nevet - Ady Lajos.” Szerencséjére Debrecen ekkor az országosan ismert jeles magyar értelmiségiek működési helye. Futó Dezső különösen Juhász Gézát és sógorát, Gulyás Pált emlegeti, akiket „szellemi forrongása” éveiben több más neves személyiséggel együtt hallhatott a debreceni előadói dobogókon. Erről a debreceni időszakáról úja a memoárjában, hogy az írókon kívül sokat köszönhet a földreform gyakorlati kérdéseivel foglalkozó írástudóknak: Kerék Mihály663
