Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában

jelentősebb vezetői voltak I. Trpimir (845-863), Branimir (879-888) és Mu- timir (888-910). A horvátok a római katolikus, a szerbek pedig a bizánci kereszténységet vették fel.

Délkelet-Európa korai, IX. századi történetében elvitathatatlanul a Balkán keleti része játszott nagyobb szerepet, ahol a kialakuló bolgár állam és a bizánci birodalom európai tartományai találhatók. Fontos kérdés, hogy vajon a felemelkedő bolgár hatalom felül tudott-e kerekedni a régit képviselő Bizánci Birodalom felett, miként az rúsz-kazár vonatkozásban történt a 10. században.

A két állam közül előbb a magyar törzssztövetséghez közelebb levő Bulgáriával foglalkozunk. A bolgárok a 670-es években kerültek az Al-Dunától délre levő területekre, amikor Kubrat onogur-bolgár birodalmának felbomlása után a hódító kazárok elől menekülve az egyik bolgár néprész Aszparukh kán vezetésével erre vette útját. A bolgárok beleütköztek a Bizánci Birodalom területén élő szlávok, s a bizánci állam ellenállásába is, de végül hont foglaltak maguknak a Balkán hegység, a Duna és a Fekete-tenger közötti térségben. A töröknyelvű bolgárok alávetették a területükön lakó szláv törzseket, s egy idő múlva elszlávosodtak (a IX. század második felében már szláv nevet viselt kánjuk is). A VII. század végétől korszakunkig, a IX. század végéig szinte folytonos harcot vívtak a bolgárok a bizánciakkal. Bizánc le akarta verni a pogány jövevényeket, akik akarata ellenére telepedtek le birodalma területén. A bolgárok nemcsak védekeztek a Kelet-római Birodalom expanziójával szemben, hanem maguk is ellentámadásokat szerveztek, s a hozzájuk közeli bizánci tartományokat, így például Makedóniát veszélyeztették. A IX. század elején Krum kán jelentős győzelmeket aratott Bizánc felett. Uralkodása alatt Bulgária kiterjesztette fennhatóságát nyugati irányba is. A Kárpát-medence keleti fele, s Erdély (sóbányáival) ekkor kerülhetett bolgár kézre. Állítólag Krum mérte a végső csapást a frankokkal szemben alulmaradó avarokra. Krum utódai közül az egyik legjelentősebb uralkodó Borisz (Mihály) volt (852- 889), aki szövetkezett a keleti frank uralkodóval, Német Lajossal, de a vele szemben megszerveződött morva-bizánci koalícióval szemben alulmaradt (863). A bizánci győzelem után a béke feltétele a bolgárok kereszténységre való áttérése volt. Erre Borisz vállalkozott, s 865-ben felvette a kereszténységet, s 870-ben elismerte a bizánci egyház fennhatóságát is. A bolgár uralkodó törekedett ugyanakkor önálló bolgár egyház szervezésére is, befogadta ezért Kon- stantin-Cyrill és Metód Moráviából elűzött tanítványait, Klimentet és Nau- mot. Borisz keményen fellépett a pogány restauráció ellen, 886-ban leverte a pogány bolgár főurak összeesküvését. 889-ben meglepő módon kolostorba vonult, s átadta a hatalmat idősebbik fiának, Vladimirnek (889-893). A pogánynak született Vladimir rövid ideig uralkodott. Szembefordult apja politikájával pogány restaurációba kezdett, Joszif érseket börtönbe vetette. Borisz e hírekre otthagyta kolostori magányát, s fegyverrel győzte le fiát, akit megvakíttatott és detronizáltatott. Borisz ugyanakkor nem vette vissza a hatalmat, kisebbik fiát, a Bizáncban nevelkedett Simeont (893-927) ültette a trónra, ő pedig visszatért a kolostorába, ahol haláláig (907) élt. Borisz második választása helyesnek bizonyult, Simeon a középkori Bulgária egyik legjelentősebb uralkodója volt. Eredményesen harcolt Bizánccal szemben több ízben is, elérte, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok helyébe saját szövetségesei,

588