Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
„varég út” egyik fontos pontja volt a Dnyeper egyik gázlója közelében, a pofján törzs területének szélén. Az őskrónika mitikus története szerint korábban három testvér épített itt egy várat, amelyet a legidősebbről (Kii) Kijevnek neveztek. Az Orosz Oskrónika a testvérek rokonainak nevezi a poljánok feletti fennhatóságot megszerző kazárokat. Ez jelentheti azt, hogy Kijev megalapítói kazárok voltak, de arra is utalhat, hogy más, a kazárokkal rokonságban álló, s a dél-orosz steppét korábban hatalmukban tartó néphez tartoztak (pl. avar). A kazárok mindenesetre rátehették kezüket erre a stratégiai jelentőségű helyre, ez következik a poljánok alávetéséből is. Az is kitűnik a Nesztorkrónikából, hogy Kijev is adót fizetett a kazároknak. A kazárok nemcsak a rúszok déli irányú megmozdulása miatt avatkozhattak be, hanem a drevljánok erőteljes fellépése miatt, akik a poljánokat is elnyomták, s feltehetően Kijevet is megszállták volna. Aszkold és Dir megjelenésével a kazár befolyás vélhetően nem csökkent, a nekik adózó keleti szláv törzsek fennhatóságuk alatt maradtak. A két rúsz vezér 860-ban vakmerő kísérletet tett Konstantinápoly megrohanására és elfoglalására, de az akciót a bizánciak visszaverték. Komoly változás a 880-as évek elején következett be, amikor újabb déli irányú mozgásra került sor a rúszok részéről. Ekkorra már a rúsz fogalom kibővülhetett, s magába foglalhatta az őket behívó törzseket. A rúsz immár nemcsak északi, idegen kereskedőt és harcost jelentett, hanem a rúsz katonai szervezetbe szövetségesként beintegrált szlovéneket, krivicseket, merjákat és csúdokat is. A Novgorod környékéről érkező Oleg dél felé haladva több helyet elfoglalt, majd Aszkoldot és Dirt megölve 882-ben Kijevet is birtokba vette. Oleg megjelenése azt jelentette, hogy a Kelet-Európábán addig kis területet birtokló rúszok északról délre helyezték át uralmuk súlypontját. Novgorod mellett Kijev lett az északon már több törzset magába integráló rúsz hatalom másik pólusa. Oleg nem elégedett meg Kijev meghódításával, hanem a következő években sorra kényszerítette a környező szláv törzseket arra, hogy uralmát elismerve a kazárok helyett neki adózzanak. A távoli, közvetett kazár uralom helyébe egy immár közeli, s meglehetősen agresszív új hatalom lépett. Kérdés, hogyan reagált ezekre a változásokra a térség egyik, régi nagyhatalma, Kazária és a steppe kazárokkal szövetséges, de saját érdekeit is követő új hatalma, a magyar törzsszövetség. Nincsenek biztos adataink, hogy akár a kazárok, akár a magyarok felléptek volna a rúszok ellen. Ez egyébként inkább a kazárok érdeke lett volna, az elhódított szláv törzsek az ő érdekszférájukba tartozhattak. Kijev esetében nemcsak kazár, hanem magyar fennhatóságot is feltételeztek egyes kutatók. Ez elsősorban Anonymus művén, a Gesta Hun- garorum-on alapult, aki szerint a honfoglaló magyarok új hazájuk felé tartva több orosz várost is hódoltattak, elsőként Kijevet ostromolták meg, amely megadta magát Álmos vezérnek. A magyarok Kijev feletti uralmának bizonyítékát látták egyes kutatók az orosz őskrónika 882. évnél említett adatában, amely szerint a Kijevben levő Ugor (Magyar) hegyen volt Olmin udvara (Olmin dvor). Olmint Álmossal azonosították, s összekapcsolták ezt az információt Anonymus Kijev elfoglalásáról, s Álmosnak való behódolásáról szóló híradásával. Más kutatók megkérdőjelezték ezt a kombinációt, s rámutattak arra, hogy Álmos szláv neve Almusin, Olmosin alakban, nem Olmin 586
