Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában

Dnyeperig ért. A történeti kutatásban eltérően értékelték az Orosz Őskrónika fenti adatait. Egyes feltevések szerint a kazárok ugyan zaklattak egyes keleti szláv törzseket, főként a VT-VII. században, de adófizetésre nem került sor, legfeljebb a steppére beszivárgó szeverjánok és vjaticsok esetében. Más álláspont szerint a keleti szláv törzsek egy része már régóta kazár adófizető volt, sőt segédcsapatokat is a kazárok rendelkezésére kellett bocsátaniuk. Az is felmerült, hogy előbb a kazárok, majd a magyarok adóztatták a keleti szláv törzseket. Olyan feltevés is van, amely csak az Orosz Őskrónika által jelzett időpontok táján, tehát a IX. század második felében számol a kazárok névleges hűbéruraságával, s a keleti szlávok „önkéntes” adózását az északról jövő rúsz fenyegetéssel szembeni kazár védelemkereséssel indokolja. Bizonyos, hogy a IX. század 50-es éveitől kezdve egyes keleti szláv törzsek valóban adóztak a kazároknak, de hogy ezt önként vagy pedig kazár támadások hatására tették-e meg, az nem egészen világos. Valószínű, de korántsem biztos, hogy a kazár hűbéruraság szláv részről való elismerése avagy kazár részről kikényszerítése kapcsolódott a rúszok dél felé való előrenyomulásához.

Arúszok (Rhos-vö. orosz népnevünk) megjelenése kétségkívül fontos fejlemény volt Kelet-Európábán. A rúszok etnikumának meghatározása régi problémája a történettudománynak, amelyben időről időre tudományon kívüli szempontok is megjelentek a normann eredetüket hangsúlyozó ún. norman- nista, s a szláv komponenst kiemelő antinormannista elméletben. Hangsúlyozni kell a rúszok etnikai összetétele kapcsán, hogy mást jelenthetett ez a IX. században, s mást a későbbi századokban. Az Orosz Őskrónika a bizánci éra szerinti 6370., azaz Kr. u. 862-es évnél megemlíti, hogy az északon élő és egymással háborúskodó szlovének, csúdok, kricsek és veszek hívták be a rúszokat. A forrás szerint a varégokhoz tartoztak a rúszok, az egyik csoportjukat jelölték e névvel. A varégok értelmezése is vitatott a történeti kutatásban. Egyesek a skandináv északhoz tartozó népekre értik e fogalmat, más nézet szerint a germán nyugatról származó idegeneket jelölték e szláv elnevezéssel. A varég, vaijág elnevezés mindenképpen gyűjtőfogalomnak tekintendő, amely nem szláv, hanem északi, normann, de nem feltétlenül csak skandináv népességre vonatkozott. Arúszok eme északi népesség egy csoportját jelentették. Egyesek azonosították őket egy meghatározott északi néppel, így gyanúba kerültek a svédek, illetve a dánok is. Más felfogás szerint a Rhos név már eredetileg is keveréknépre vonatkozott, amelyben normannok, szlávok és finnugorok (más nézet szerint alánok, szlávok, északiak és finnek) voltak jelen. Úgy vélem, hogy valószínűbb az a feltevés, amely szerint a behívás vagy bejövetel idejében még a Rhos északi etnikumot jelölhetett, a későbbiekben keveredhettek az Ilmen-tó vidékén, majd délebbi hódításaik után finnugor és szláv csoportokkal is. A 839-ben Konstantinápolyban járó rúsz küldöttség svédnek mondta magát, az Ilmen-tó vidékén a Nesztor-krónika szerint 862-ben, a történeti kutatás szerint talán 853 táján megjelenő Túszokról egyaránt feltételezhetjük svéd vagy dán voltukat. A legendás történet szerint három testvér jött, akik közül a legidősebb: Rurik Novgorodban telepedett le, s hamarosan ő lett az egyedüli hatalom birtokosa az Ilmen-tó vidékén.

A terjeszkedő rúszok egy része délre vonult Askold és Dir vezetésével, Konstantinápolyba akartak menni, de megálltak Kijevnél, amelyet birtokukba vettek. Ezt az eseményt 856 tájára tehetjük. Kijev a kereskedelmi útvonal, a

585