Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
Északon a finnugor, illetőleg alán eredetűnek is tartott burtaszok a kazár uralmat elismerték, s az arab források szerint 10 ezer főnyi haderejük a kagán rendelkezésére állt. A kazár fennhatóság a burtaszoktól északra lakó volgai bolgárokra is kiterjedt, még 921-922-ben is prémadót fizettek a kazároknak. A volgai bolgár állam kialakulásának időpontja bizonytalan, egyes nézetek szerint a 670-es években, más feltevés szerint a 737. évi Kazáriát ért arab támadás után vándoroltak ide. Az is felmerült, hogy csak a IX. század végi népvándorlási hullám, a besenyők magyar szállásterület elleni támadása idején került sor nagyobb bolgár csoportok Volga menti felköltözésére. A X. század elején már bizonnyal létező volgai Bulgária lakosságát a helyi finnugor népesség és a rájuk telepedő török törzsek (eszkilek, berszilek, szuvarok, ba- rangarok) adták. AX. század második évtizedének elején fejedelmüket Almis- nak hívták. A kazároktól való függetlenülési törekvések is indokolhatják, hogy a volgai bolgárok a mohamedán hitet vették fel, s védelmet kértek az Arab Birodalom kalifájától a kazárokkal szemben. Nyugati irányban a kazár törzsterület elérhette a Dont, ahol a 830-as években bizánci közreműködéssel felépítették Kazária egyik legjelentősebb erődjét, Sarkéit. E háromszáz főnyi, évente váltott őrséget befogadó, jelentős alapterületű vár a Don keleti partja közelében volt. Sarkéi egyszerre szolgálhatta a kazár törzsterületek védelmét egy nyugat felől jövő támadással szemben, ugyanakkor a kazár terjeszkedést is elősegíthette. Nyugat felől az egyik potenciális veszélyforrást a magyarok jelenthették. Ibn Ruszta 930 körül írott, általában 870-880 körűire utaló híradása szerint „azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen”. A magyar történeti kutatásban sokan elfogadták, hogy Sarkéi a magyarok ellen épült fel. Más vélemény szerint nem a szövetséges magyarok ellen kellett védekezniük a kazároknak, hanem a folyókon lehajózó ruszok támadásai ellen. Újabban az is felmerült, hogy Ibn Ruszta idézett szöveghelye későbbi beszúrás (interpoláció) lehet, s így nem kell számolni ezzel a tudósítással Sarkéi építése kapcsán. E felfogás szerint Kazária kereskedelmi útvonalait kívánta védelmezni erődök, pl. Sarkéi emelésével. Nézetem szerint a magyar-kazár ellenséges viszonyra okkal gondolhatunk Ibn Ruszta híradása alapján, mégha ez valóban utólagos interpolációnak tűnik is, Sarkéi építését inkább kapcsolhatjuk a magyarok, mint az ekkor még komolyabb veszélyt nem jelentő ruszok elleni védekezéshez. A kazárok egészen a Krím-félszigetig, illetve a Dnyeperig terjeszthették ki befolyásukat, s ebben segítségükre lehetett Sarkéi erődje is. A Krím-félszigeten versenytársra akadtak a Bizánci Birodalomban. A Krím- félsziget görög kereskedő városai fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, ezért mindkét nagyhatalom igyekezett biztosítani fennhatóságát. Sarkéi a 830-as évekre (többek feltevése szerint talán 838-ra) tehető felépítésével egyidejűleg az abban segédkező Petronas megbízást kapott Theophilos (829— 942) bizánci uralkodótól a Krím-félsziget kereskedővárosa, Kherszón körül bizánci katonai-közigazgatási körzet (thema) szervezésére. E szervezőmunka célozhatta a Sarkéi felépítését kiváltó magyarok elleni védekezést a Krím- félsziget védelmében, de irányulhatott az erőd elkészülte után várható kazár terjeszkedés ellen is. A kherszóni thema létrejöttével Bizánc tartósan megvetette a lábát a térségben, amely ugyanakkor kazár érdekszféra is volt. Ezt jelzi többek között, hogy 860-ban a kazárok egy krími város ellen indítottak 574
