Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában

hadjáratot. Éppen a Krím tehát bizánci-kazár versengés és érdekellentét színtere is volt. A Krímtől északra, a Dnyepertől keletre levő szláv törzsekre bizonyosan kiterjedt a kazár uralom, hiszen ezek az Orosz Őskrónika (Nesztor Krónika) szerint a IX. század második felében adót fizettek a kazároknak. Hasonlóképpen Kijev is még a kazár érdekszférába tartozhatott a 9. század második felében. A Kazár Kaganátus tehát messze a Donon túl, egészen a Dnyeperig terjesztette ki fennhatóságát. A Volgától keletre levő kazár uralom kérdése nem egyértelmű. A Volga és az Urál folyók közt lakó besenyők ellen rendszeres, évente megújuló támadásokat vezettek a kazárok a IX. században. A portyázó akciók ugyan gazdag zsákmányt hozhattak, de nincs arról tudomásunk, hogy a besenyők kazár uralom alá kerültek volna. Dél felé a kazár érdekszféra a Kaukázusban Bab al-Abwab-ig (Derbentig) terjedt ki az arab háborúk lezárulása után.

Kazária több vonatkozásban is fontos szerepet játszott Kelet-Európa történetében. Az egyik az iszlám hódítás, illetőleg a mohamedán vallás térnyerésének megállítása volt. Az első kapcsolódik a Kaganátus politikai történetéhez, s a terjeszkedő Arab Birodalom elleni harcokra vonatkozik. A kazár-arab harcok fénykora a VII-VIII. századra tehető. Ennek magyarázata az lehet, hogy ekkor még erőteljes expanziós törekvései voltak az Arab Birodalomnak, amely a IX. századtól lassú hanyatlásnak indult. A kazároknak tehát birodalmuk megalakulásától kezdve fennmaradásukért is küzdeniük kellett a Kaukázus felől támadó arab seregekkel szemben. A Kazária hódol- tatására irányuló arab támadó hullám, a „százéves háború”, a 642-737 között két nagy szakaszra bontható. Az első arab-kazár háború 642-652 között folyt. Az arabok e szakaszban vették be Derbentet, de hiába ostromolták többek között Balandzsart. A második támadó hullám 716-tól 737-ig tartott. Aháború a szívós kazár ellenállás miatt elhúzódott. Változás csak a háború vége felé, 736-ban következett be, amikor Marwan vezetésével az arab sereg áttörést hajtott végre, legyőzte a kagán seregét, s messze északig, a burtászok földjéig hatolt. Az arab sikerek láttán a kazár kagán békét kért, s hajlandónak mutatkozott az iszlámra való áttérésre is. A 737. évi arab siker, az állítólagos látványos kazár behódolás ellenére nem beszélhetünk a Kazár Birodalom bukásáról, beintegrálódásáról az Arab Birodalomba. Igazán még vazallussá sem lett Kazária, sőt az iszlám hit sem nyert tért Kazáriában. A kagán nem követte a mohamedán vallást, sőt ekkor vagy jóval később más vallás felvételét határozták el a kazár vezetők. A 737. évi arab diadalt követően az Arab Birodalom nem tett újabb lépéseket Kazária meghódítására, csak kisebb határmenti csatározásokra kerülhetett sor (pl. 854). így Kazária 737. évi veresége ellenére megállította a Kaukázus kapujában az arab hódítást. Kelet- Európa esetleges iszlamizálásának veszélyét elhárították a kazárok. A kazárok történeti szerepét e vonatkozásban nagyra értékelte a történeti kutatás, s a frank ellenállással állította párhuzamba. Martell Károly 732-ben Poitiers-nél győzött a Hispániából előrenyomuló arab hadak felett, a kazárok, ha vereség árán is, de 737-ben szintén feltartóztatták az arab expanziót. így az arab hódítás Nyugat-Európában a Pireneusoknál, Kelet-Európát illetően pedig a Kaukázusnál rekedt meg. A történeti kutatás hangsúlyozta, hogy Kelet-Európa története más fordulatot vett volna Kazária ellenállása nélkül. A keleti szláv törzsek fejlődése, illetőleg a kijevi Rusz kialakulása, az arabokat

575