Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európábán A IX. század végi magyar honfoglalás jobb megértése érdekében ismernünk kell azt a tágabb térséget, ahol a magyarság honfoglalás előtt, majd azt követően helyet foglalt. E tágabb régió, Kelet-Európa birodalmainak, államainak és népeinek politikai és hatalmi viszonyait vizsgáljuk a honfoglalás időszakában, a IX. században, főként annak utolsó évtizedeiben. Röviden ki kell térnünk az Európa, azon belül pedig a Kelet-Európa fogalom értelmezéseire és korabeli jelentésére. Az Európa fogalom alapvetően földrajzi terminus, s az Ázsiával összekapcsolódó kontinensre vonatkozik egészen az Urál hegységig. Ebből következően földrajzi értelemben Kelet- Európa e terület keleti felét jelöli. A Kelet-Európa fogalom nemcsak földrajzi, hanem politikai kategória is, e minőségében viszont korszakonként változó tartalommal telítődött. Jól ismert, hogy a XVI. századtól kezdve az Elbától keletre levő európai térség más fejlődési irányt vett („második jobbágyság”), mint Európa kapitalizálódó nyugati része. Közelebbi példa Európa 1945-1990 közti megosztottsága kapitalista Nyugat-Európára és szocialista, szovjet befolyás alatt álló Kelet-Európára. Meg kell vizsgálnunk, hogy vajon a IX. században volt-e Európa fogalom, illetőleg ezen belül elkülönült-e Nyugat-Európa és Kelet-Európa fogalma. A Római Birodalom bukása után a népvándorlás hullámainak elülte után a Karoling Birodalom kísérletet tett egy új egység létrehozására. Ezt „Occidens”- nek, Nyugatnak is nevezték, szembeállítva Kelettel (Oriens), az egykori Imperium Romanum, a latin világ (Orbis Latinus) keleti felével, amelyet a magát rómainak nevező Bizánci Birodalom tartott kezében. A római örökségen osztoznia kellett e két hatalomnak a VII. századtól kiépülő Arab Birodalommal (Omajjád, majd 750-től Abbaszida Kalifátus) is, amely az Imperium Romanum déli részeit (afrikai és egyes ázsiai tartományait) szállta meg. Éppen az arab hódítás következtében a súlypont áthelyeződött a Mediterráneumról északabbra, a földrajzi értelemben vett Európába. Occidens keleti határai az Elba-Saale folyóktól indulva, a Lajta folyón át Pannónia nyugati pereménél húzódtak, s kettévágtál a földrajzi értelemben vett Európát. Az antik-római civilizáció és a bomló germán törzsi-törzsszövetségi világ találkozásából Kr. u. 500 és 800 között keresztény és feudális politikai alakulatként megszülető Occidens kezdte magát Európával azonosítani, holott földrajzi értelemben annak felére sem terjedt ki, hiszen elsősorban a Frank Birodalomra vonatkozott. 571
