Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Dabóczi Déne: Tóth Csaba Lendván
DABÓCZI DÉNES Tóth Csaba Lendván Mintegy fél tucat magyarországi és külföldi kiállítás után láthatjuk Tóth Csaba műveit a lendvai várgalériában. Anélkül, hogy a teljes pályaképet ismertetnénk, meg kell említenünk néhány főbb állomást művészetében. A kezdeti időszakra, ami egybeesik a diákévekkel, a figuralitás és a tájképfestészet volt a jellemzó'. A 80-as évek közepének - második felének alkotásai a gesztusfestészet jegyében készültek, ami egyben a tárgyiasságtól való megfosztottságot is jelentette. Az ekkoriban festett képek közül néhány, mint például ,A tragédia születése” sorozat, pont itt a lendvai művésztelepen készült. E műalkotásokra az érzelmi-hangulati- pszichikai tartalmak dominanciája a jellemző. Mint általában a gesztusfestészetben, nála is az akció a fontos, melyben a művészi Én játssza a főszerepet, az ábrázolás tárgya és mikéntje háttérbe szorul. A művész és a külvilág drámai feszültégét tükrözik ezek a festmények. Ráadásként az időszak vége felé megjelenik a művész belső konfliktusa is, ami abban nyilvánul meg, hogy nem tartja elégségesnek az absztrakt expresszionizmus kifejezésmódját akifejezendő tartalmak létrehozásához. Később el is veti és dekonstruktívnak nevezi a tárgyiasságot nélkülöző úgynevezett „autonóm művészetet”, mely a 20. század jellemzője. A 90-es évek elején a spontaneitás mellett megjelenik a tudatosság. Erre legjobb példa a „Rezignáció” című műve, mely a gesztusfestészet festői jeleire épít, de tudatosan egy szabályos négyzet keretébe határolja a kompozíciót. Ugyan megpróbálja még a gesztusképeket különféle alakzatokban installáció- szérűén csoportosítani, s ez időlegesen a quadrát formából való kitöréssel jár együtt, de végül is ez zsákutcát jelent számára. Mindezt az „Összeomlás” című kompozíció fejezi ki legobban, ami egyben le is zárja az absztrakt expresszionizmus kísérletezéseit. Az útkeresés vagy inkább kiútkeresés következő fázisában a „Vagy-vagy” című képen a négyzetformálásban már tárgyiasul a közlendő dolog. Egy kis Vas megyei, nevezetesen a rönöki templom .kálváriájára” utal a kép. (Ehhez tudnunk kell, hogy a templom az egykori határövezetben állt és tudatosan hagyták lepusztulni.) A festményen szakrális és profán elemek keverednek, de a vászonra festett fogalom-PASSIO elsősorban az előbbire helyezi a hangsúlyt. E mű jelentős fordulatot hozott Tóth Csaba művészetében, s szeretném ezt egy kicsit bővebben kifejteni. Először is a szó mint cím és mint a képre írt fogalom jelentős szerephez jut a tárgyias forma mellett. Itt kell megjegyeznünk, hogy a festészetet az ókortól kezdve rengeteg szó kísérte az alkotások címétől egészen a kommentárokig. A feliratok három alapvető fajtája a cím, 506
