Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Fábián László: Rendszerváltás az építészetben
FÁBIÁN LÁSZLÓ Rendszerváltozás az építészetben BESZÉLGETÉS A MAI MAGYAR ÉPÍTÉSZET HELYZETÉRŐL Ha egyáltalán lehet olyasmiről beszélni, hogy egy-egy kornak megvannak a művészetben a reprezentatív műfajai, márpedig a történet igazolni látszik ezt a föltevést, akkor a mi korunkban az építészet mutatkozik ilyen műfajnak. Az. utóbbi időben megnőtt az emberek építkezési kedve, aminek - persze - számos összetevője van. Közibük tartozik a rohamosan növekedett infláció, amely az értékmegőrzési stratégiák kidolgozását tette aktuálissá, de legalább ennyire jelentős az is, hogy egy szűkebb réteg villámsebesen emelkedett föl gazdaságilag (itt nem elemezendő okok, folyamatok során), ezt az emelkedést valamilyen módon ki akarta fejezni. Az. építkezés ilyen értelemben státusszimbólumként fogható föl már folyamatában is, hátmég eredményében, amely megjeleníti az építkező társadalmi presztízsét. Az épület mindig is státusszimbólum volt, ezt a lehetőséget nem volt nehéz észrevenni benne. Igen ám, de a nagyvárosokban - úgy tetszik - elfogytak a területek, az önkormányzatok már a külterületeket igyekeznek minél keskenyebb parcellákra szabdalni a nagyobb bevétel fejében. Az épületek már keletkezésük pillanatában kinövik ezeket a területeket, s mintha valamiféle vadépítkezés uralkodna az országban. A fölvetődő kérdések megvitatásához fentebb közölt cikeink szerzőit Jeney Lajost és Kiss Istvánt hívom segítségül. J. L.: Az építkezések körül valóban sok anomália jelentkezik, ezeknek első sorban az önkormányzati törvény a forrása. A honatyák elfelejtették megjegyezni, hogy amellett, hogy az önkormányzatoknak fennhatóságuk területén mindenhez joguk van, ez alól a Szakma (mármint az építészet) kivétel. Ez óriási veszélyforrás. Negyven évig ez az ország úgy tudta, hogy a párttitkár mindenhez ért, sőt, mindenhez jobban ért. A mai önkormányzati képviselőit úgy gondolják, óltet a nép választotta, hogyne értenének mindenhez. Ennél fogva, ha egy önkormányzat el akarná dönteni, hogy a területén működő kórházban hogyan kell műteni a vesét, akkor eldöntené. Csupán amiatt nem dönti el, mivel fél, hátha ő kerül a műtőasztalra. De hogy hogyan kell megtervezni egy tornatermet vagy iskolát, az nem okoz különösebb gondot: elhatározzák és eldöntik. Ahhoz, hogy ez ne így történjék, megfelelő önkormányzati szakapparátus áll rendelkezésre. Ez a szakapparátus - tragikus módon - azonban egy laikus emberre épül föl. Ez a jegyző. Államigazgatási 466
