Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Kiss István: A forradalom után
keresztül, szociális problémák kezeléséig. A központi kormányzat is kezdeményezett fejlesztési programokat, a költségek 40%-ig támogatva a helyi közműfejlesztési, útépítési, sőt iskolai tornateremépítési programokat, ha a település vállalta a költségek 60%-ának előteremtését saját lakossági erőforrásokból. A templomépítés, amely Csipkerózsika-álmát aludta évtizedeken keresztül, új tervezési feladatként jelent meg ismét az építészek számára, és kivirágozva bő termést hozott az ország egész területén, minden vallásnak. A nemzetközi tőke megjelenésének eredményeképpen nagy beruházások valósultak meg nagyon rövid idő alatt, de ezek főleg irodaházak, szállodák, áruházak, divatcikk üzletek, szabadidő központok, autószalonok és üzemanyagtöltő állomások voltak, miközben az ipari termelés szerkezetváltása által igényelt beruházások messze lemaradtak. És semmi pénz nem maradt szociális lakásépítésre. A munkanélküliség állandóan nőtt, elérte a 10% fölötti csúcsot. Egész iparágakat - mint az acélipari öntödéket és hengerműveket, valamint bányákat - meg kellett szüntetni, főleg azért, mert elavult technológiával és nagyon alacsony termelékenységgel dolgoztak. Az elszegényedett tömeg mellett egy vékony gazdasági elit rétege jelent meg óriási jövedelmekkel, ami elégedetlenséget okozott az elszegényedők között, visszasírták a gondoskodó, paternalista kommunistákat, és vissza is szavazták őket 1994-ben. Azonban a megkezdődött változások visszafordíthatatlannak tűnnek. Az átmenet szűk esztendői után a korábbi nagylétszámú tervező irodák és kivitelező vállalatok jelentősen lecsökkentek nagyságban és létszámban, de sokan közülük egyszerűen tönkrementek, vagy átalakultak részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá. Ugyanakkor a háttérből új építészeti tervező cégek emelkedtek ki, a megbízásaikkal arányban levő nagysággal, computerizált irodatechnikával, kemény harcban bizonyítva élet- revaíóságukat a megbízásokért folyó versenyfutásban. A megváltozott építészeti filozófia és magatartás első tömegesen észlelhető jele az építészeti feladatok kezelésében a magastetők gyakori megjelenése volt, még a korábban lapos tetőkkel épült házak esetében is. Ugyancsak újraéledtek a hagyományos mesterségek (ács, bádogos, gipszmunkás, stb.), és divatossá vált a természetes anyagok használata a műanyag vagy alu illetve acél trapézlemez helyett. Az emberi szempont hangsúlyt kap minden építési feladatban. Ügyelnek arra, hogy az épület az építészeti kezelés eredményeképpen érdekes legyen, és olyan építészeti megoldásokat igyekeznek alkalmazni, amelyek az ember minden érzékszervét igénybeveszik érzékelésükhöz. Mindezek a változások felszabadították az építészek alkotó fantáziáját úgy, hogy ma már néha túlzásba is viszik az érdekes és figyelemfelkeltő építészeti formák alkalmazását. De legalább megszűnt az előregyártott kockák egyhangúsága, és eltűnt a házgyárban előregyártott, ipari jellegű homlokzati panel. Néhány posztmodem ház harsogó brutalizmusát és rikító színeit is kezdik felváltani a gondos részletképzésű, cizellált tagozatú modernista épületek, miközben tovább virágzik az organikus építészet is. 465
