Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Kiss István: A forradalom után
el. A tervező kiválasztása így teljesen esetleges (lehet jó, lehet rossz, de hogy teljesen szubjektív az vitathatatlan). Lépjünk tovább! A törvényben előírt ajánlat helyett költségelemzést és vázlattervet kémek, amit viszont a törvény nem ír elő, tehát törvénytelen. A törvényesség legnagyobb dicsőségére kikötik, hogy a pályázóknak „a vázlattervekért tervezési díj nem fizethető”. Ez aztán meghatározza az egész műveletet! Törvénytelenül dolgoztatják a tervezőket, de - Jia lúd, hát legyen kövér” - ingyen! Az, hogy a tervek ilyen „pályázat” keretében való beszerzése törvénytelen, ezen a példánkban szereplő megbízó „szemrebbenés nélkül” túlteszi magát. Itt tartunk tehát a várva várt törvény alkalmazásának első hónapjaiban! Ki csinál itt rendet és mikor? - Talán a hőn áhított szakmai kamara? - Vagy a törvény előbb-utóbb széles társadalmi támogatottságot kap és tisztul a közélet? - Ki tudja?! Ezek a kérdések ma nagy súllyal nehezednek szakmánk lelkére. KISS ISTVÁN A forradalom után* POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON A KOMMUNISTA ELLENŐRZÉS BUKÁSA UTÁN ELŐTTE... Minden épület általában olyan késztermék, amely a telepítési hely, az éghajlat és az adott országban beszerezhető anyagok és építési módszerek együtthatásának eredményeként születik meg egy adott korban. Ezekhez a funkcionális és környezeti szempontokhoz egy harmadik - a jelképi/szim- bolikus - hatás járul, kifejezésre juttatva bizonyos, a társadalomban munkálkodó eszméket abban az időpontban, amikor az épületet megvalósítják. Az épületek jelképi/szimbolikus szempontja gyakran rejtve marad azok előtt az emberek előtt, akik létrehozzák és használják őket, kívülállók azonban, akik más szemmel nézik az épületeket, képesek felfedezni olyan jelleg* A cikk eredetileg angolul készült el az Architectural Design című szaklap számára. Kérésünkre a szerző visszafordította magyar nyelvre. 462
