Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Fábián László: A melodráma megigazulása
FÁBIÁN LÁSZLÓ A melodráma megigazulása PILLANTÁS A VILÁG FILMJÉRE - BERLINBŐL, 1996-BAN Lehetett abban valami végtelenül romantikus, amikor még moziba jártunk, netán sorba kellett állni a jegyért, a mozi előtt várni kellett a partnerra, odabent pedig a sötétben egyszerre minden remegtetően intimmé vált, valahogyan a történet is más lett, ami a vászonról kellette magát. Történetet mondok, és ez talán aféle elvétés, ámbár akkoriban, amikor az említettek még érvényben voltak, élt a történet is; nehéz lett volna olyan filmet elképzelni, amelyből kimaradt volna, hiszen akkor a kutya sem szagolt volna a mozi felé. Kellett a történet márcsak amiatt is, hogy legyen mit mesélni, legyen mivel hírt verni egy-egy rokonszenvet, vagy éppen izgalmat keltő filmnek. A történet kiirtása később kezdődött. Föltehetőleg adatolni lehetne, hogy nagyjából a televíziózás széleskörű elterjedésével, amikor megcsappant az érdeklődés a mozizás iránt, mivel - többek között - a kényelem otthonülésre csábította az embereket. Észre sem vették, hogy - bármennyire különös - föladták egyúttal az intimitás titkai iránti érzékenységüket is; többé a filmhez, amelyet a képernyőn néztek, nem kapcsolódtak apró mellékélmények: szerelmi rezdülések, izgató suttogások, izzadó tenyerek. A vászonhoz képest aprócska képernyő nem tudta átölelni, magába foglalni csodáiéit, a mindennapi életben megszokott környezet bántó tárgyszerűsége nem kínálta a mozi miliőjét, a partner nem volt sehol, vagy ha mégis, egészen más minőségben. A mozizás szép csöndben kimúlt. Vágyakozás a romantika után A mai embernek talán maradtak emlékei „abból” a korból, lehetősége azonban, hogy fólélessze az akkori szépségeket, gerjedelmeket, nemigen. A történettel együtt ugyanis eltűnt az a hőstípus is, akinek sorsát érdemes volna végigkísérni, olykor még példának is tekinteni, és aki köré egyáltalán megszőhető egy épkézláb történet. Jöttek a különböző okoskodások, hogy minden ember egy filmtörténet, hogy elég valakinek az utcán nyomába szegődni fölvevőgéppel, máris filmet kapunk stb, stb. Még az is lehet, hogy ez így van, de a mozi egészen biztosan más. Azt a mozit, amit egykor úgy kedveltünk, elcsaklizták tőlünk. Egészében - természetesen - a televízió a ludas. 351
