Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 3. szám - Wlodzimierz Bolecki: Kellemetlen igazságok

WLODZIMIERZ BOLECKI

Kellemetlen igazságok

JÓZEF MACKIEWICZ ÉS WITOLD GOMBROWICZ

Jan Bloúskinak

Nem szokás együtt emlegetni két annyira különböző írót, mint Witold Gom- browicz és Józef Mackiewicz. Mindenben mások: más az életrajzuk, a műveltségük, a művészetről alkotott felfogásuk és a politikai szemléletük, az érdeklődési körük és a műveik fogadtatása. Más-más értelmiségi típusba sorolhatók. Még az is elválasztja őket, hogy Gombrowicz nagyra becsülte Mackiewicz életművét, Mackiewicz viszont a legnagyobb ostobaságokat hordta össze Gombrowiczról.

És még sorolhatnánk a különbségeket a végtelenségig, mintha csak összehasonlítanánk Marcel Proustot és Alfréd Jarryt, James Joyce-ot és Thomas Mannt, Louis Ferdinand Céline-t és Joseph Conradot, Gabriele D’Annunziót és Italo Calvinót vagy egyszerűen az elefántot és a párducot

Csak vesztegetjük az időnket, ha azt vizsgáljuk, miben különböznek. Analógiákat keresni - ezt sokan célszerűtlennek és hasztalannak találhatják. Mégis vállalom a kockázatot, mert csábító szellemi kaland hasonlóságokat keresni antagonisztikusnak látszó jelenségek között.

Szögezzük le mindjárt az elején: e két írót összeköti a lengyel alkat durva és könyörtelen, a lengyel irodalomban mindazidáig példátlan kritikája. De nemcsak témájuk alapján vethetők össze a két író kijelentései. Következtetéseik is hasonlóak. Figyelemre méltó, hogy Gombrowicz és Mackiewicz is ugyanazokat a problémákat helyezi előtérbe, amikor a lengyelség sztereotípiáit támadja. Kettőt szeretnék kiemelni ezek közül.

Az egyik az egyén és a közösség, a másik a lengyelek és más nemzetek kapcsolata.

Gombrowicz és Mackiewicz is kétségbe vonja, hogy a XX. századi lengyel szellemi kultúra úgymond jellegzetesen „individualista”. Szerintük nem a liberum veto, nem az egyéni vélemény és a következetes szembenállás kultusza jellemző a lengyelek gondolkodására, hanem a fegyelem, az engedelmesség és a kollektivizmus. Nem fordulnak szembe a többségi nézetekkel, nem függetlenítik magukat a közízléstől, hanem alárendelik magukat az általánosan elfogadott eszméknek és tekintélyeknek, vagyis békésen tűrik a szellemi paternalizmust. Tehát ezek a XX. századi lengyel alkat jellemzői Gombrowicz és Mackiewicz szerint.

Mindkét író szembeállítja ezzel az idealizált múltat. "

Gombrowicz a Nemesi Köztársaság, Mackiewicz a liberális XIX. század vízióját. Mindketten az e századi lengyel alkat perifériáján helyezik el ma244