Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 3. szám - Bella István: Utca-utca Dalok; II-csasztuskák (versek)
Uvegvisszaváltó Álmok állnak sorba itt, egyhelyt suhanó álmok. Rácsok, ráncok sorba itt. Csörgő, leszáradt láncok. Reggel hattól este hatig. Sz e mgö dör-teme tőárkok. Állnak: máj- és bukszazsugor. Napbiggyedt szájlemente. Likas ózonlyuk-gyomor. Lift-gégék: fel-le, fel-le. Csuklik, megcsörren egy szatyor. Inna egyet, ha lenne. Álmok: óceán, utazás, smár, ölelés-napszállat. Állnak: lakásban nyaralás, lavór apály s dagálya. Vacogó vakablak-bagázs, valami napvilágra. Szabolcsból jött akácapó. Gyüttment bozgorvasárnap. Itt áll a kés, balta, karó, boxer-ököl, ha támad. Valahai jóravaló kéz, tenyér, munka-vállak. Itt az Isten is, a süket sorban, most tanul sírban állni. Tegnapszatyrában csörgeteg csillagok kiürült éjszakái.- Jaj, Uram, nem az üveget, a világot kéne visszaváltni! Itt a költő is, avitt versgöncében, mint a másnap. Számolgatja verssorait, a csicsedlivé lett csodákat. Szemén kormos hajnal lapít. Nap- és Holnapfogyatkozáshad.
