Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 3. szám - Mórocz Zsolt: Kérdez az idő
elveikkel szemben hagytak magunkra minket. A magyar történelem egyik legsúlyosabb tanulsága alig-alig tudatosult bennünk. Jelesül az, hogy a magunk erején kívül csak azokra számíthattunk mindig (pl: a török ellen jelentős anyagi támogatást nyújtó Velencére), akiket ugyanaz a veszély fenyegetett közvetlenül. Egyébként ígérgetésnél, jószavaknál nem kaptunk egyebet; csak magunkban bízhattunk, bízhatunk. A 48-as presztízs úgy enyészett el, akár napjainkban jóhírünk. A katasztrófa helyszíne ezúttal nem a csatatér, csak az a bizonyos asztal Trianonban. Az utódállamok azonnal felismerik és kihasználják a propaganda szerepét, míg nekünk, Bethlen István lemondó szavai szerint erre nem maradt pénzünk. A második világháborúban a hazai hintapolitikát igyekezett eladni az elit Nyugat felé. A Kállay kormány - a közelmúltból is ismerős jelszava volt, - hogy Magyarország a legvidámabb barakk a táborban. A szövetséges hatalmak ettől különösebben nem érzékenyültek el. Egy kis könyvecske, amely a hazánkat megszálló brit katonának készült, a következő tanácsokat adja: ne menj bele vitákba, mert a magyarok mindenre tudnak valamit válaszolni, és sok tapasztalatuk van a válaszok meggyőző kifejtésében. Azt javasolja, hogy ne higgyenek olyan kijelentéseknek, amik szerint Magyarország csekély mértékben segítette volna a németeket, mindenben ellenállt azok követeléseinek. Van némi igazság ebben - mondja a könyvecske a maga egyrészt-másrészt angolságával - de a tényéktől meglehetősen távol áll. A két ország felszínes hasonlóságát, a magyarok azon hiedelmét, hogy életfelfogásuk rokon az angolokéval, egyszerűen tévedésnek ítéli. A pragmatikus britekre ilyen mélységben hatott az óvatos propaganda. A Kádár-érában az újságírói pártelit informális csatornáin keresztül viszonylag sikeresen jelenítette meg külföldön a diktatúrát. Jöttek is a hitelek, sikerült eladósítani az országot. A rendszerváltozás tulajdonképpen egyetlen lényeges tanulsággal szolgált. Hazánk külföldi megítélése mindössze annak függvénye, hogy a médiokrácia mennyire érzi komfortosan magát ebben az országban. Amennyiben komfortérzete romlik, úgy indítja meg zsaroló kampányait, és járatja le a kormányokat, a magyarságot. A módszer egyszerű, veszélytelen és működőképes. A háló A nemzeti mitológia, a szimbólumképzés, amennyire segített éltetni a reményt, erőt adott a leveretések után, annyira gátja lehet a cselekvésnek, amikor annak jön el az ideje. A hazai történelemoktatás nemzedékek sorába sulykolta, hogy múltunk nagyobb része elvetendő, vállalhatatlan, szégyelni való. Régi keletű fejleménye a magyar közértelmességnek, hogy a tények elemzésénél jobban kedveli a moralizálást és bűnbakképzést. Az árulók keresését Görgeytől Sebes Gusztávig, az aranycsapat edzőjéig, aki a honfoglalás óta a legszebb győzelemtől fosztotta meg a nemzetet. A magyar idealizmus történetét tanulmányozók külön érdeklődésére tarthat számot egy kutyake- resztelési hullám is. A Szekfű nevű ebek elszaporodása, - amikor Szekfű Gyula valósabb képet nyújt a száműzött Rákócziról - a hálás kortársak, zömmel vidéki kúriákon, a nagy történészről nevezik el hű házőrzőiket. A valóságismeret soha nem tartozott az erősségeink közé. A történetírás 204
