Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - Vasadi Péter: Egy "nagy csizmás, vásott, megváltó kölök…"

2./ a látás (nem, vagy csak ritkán látomás) szent dolog, kinyitja az érzék- letességnek, a képnek, a képformálásnak, a képzetnek és a spontán szer­kesztésnek a jelek szerint eltömhetetlen csatornáit; 3./ a teljes ember, minden funkciójával, egész testi-lelki fólületével és mélységével, kopásával és meg­újulásával, alkalmasan vagy alkalmatlanul terepe a költészet művének. Csoóri Sándor kötete az előrelépő és visszanyúló szellemi magatartás, a rejt­jeles evidenciák, a jelentésben lappangóan tragikus és szürreális nyelv telje­sítménye. „Kevés a bűn s a bűntelenség.” - idézzük a Bűnbánó vers egy szakaszát bizonyítékul - „Ezért kell most füstölgő lécek / között aludnom, fuldokolva, / háttal Istennek, Napnak, égnek.” Költészetről valóban csak ak­kor beszélhetünk, ha kiviláglik s belőle megvilágosodik benne lényege, „a valóságért vívott ádáz hajsza.” (O. L. Milosz) (Kortárs Kiadó, 1996.) Folyóiratunk 1996. évi számainak megjelentetéséhez a Nemzeti Kulturális Alap és a József Attila Alapítvány anyagi támogatást nyújt. 1011

Next

/
Thumbnails
Contents