Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Czakó Gábor: Magyarnak lenni nehéz; Téeszelnöknek lenni könnyű volt, avagy
üzem, kötöde a munkát kereső asszonyoknak. A tizenötödik feles után a büfében melegedő részközgyűlés úgy látta, hogy meglelte a maga emberét: elég volt a tengődésből, a kínlódásból, az örökös veszteségből. A huszadik feles tájékán a meggyőződés tetté érett. Dezső éppen azt adta elő, hogy a község telefonhálózatának kiépítésére hadgyakorlatot kell szervezni. 0 tud olyan műszaki századot, amelyik két hordó borért, meg egy hatalmas borjúpörköltért egyetlen nap alatt telefont szerel a falu utolsó budijába is. Nos, ekkor az egybegyűltek átvonultak a nagyterembe, és közakarattal kikiáltották Dezsőt téeszelnöknek, a régit pedig elcsapták. No, lett is ribillió, a járási pártbizottság embere azonban tehetetlen volt, hiába tartozott az ő hatáskörébe - no, a hatályos jogszabályok ellenére - a téeszelnökök élete-halála, a néppel szemben ezúttal, ott és akkor, tehetetlennek bizonyult. Tán mert icurka-picurka volt még a demokrácia, és nem adott elegendő mozgásteret, ott és akkor, a hozzá hasonló férfiaknak. A mozgástér épp csak arra volt elég, hogy a kevert fogytával sört igyék Dezsővel a színpadon, a vörös vászonnal borított elnökségi asztal tetején. Szigorúan csak a népszerűség megőrzése végett! Még segítségért sem telefonálhatott, mert a posta már bezárt, s innen voltunk a beigért hadgyakorlaton. Hol van akkor még a bunkofon? - jegyezzük meg az akadé- koskodóknak.- Innen is maradtunk az említett béke- és jólétszervező hadműveleten - folytató Ősz Hírlapíró, majd elgondolkozva belefújt forralt boros csészéjébe, hol szegfűszegek és fahéjak tengeralattjárósat játszottak a borókákkal. - Dezső másnap nem bírt fólébredni, no, harmadnap sem. A választók egyre csalódottabban nyitogatták rá az ajtót. A járási székhely és Budapest között folizzott a telefonvonal. A pártbizottság felelősségre vonta a főszerkesztőt, az kocsit küldött Dezsőért, és félig alva elhurcolta Nekeresdről. A faluban újra összehívták a közgyűlést. Dezsőt letették, a régi elnököt visszaválasztották, az álmodozást befejezettnek nyilvánították, a büfést kirúgták, a kevert szót örökre letörölték a kármentőre akasztott deszkáról. Karika, drót Amíg a gordon bleu hűlt egy kicsit a tányéron, Kálmán bácsi szemrevételezte a fülbevalós pincérlegényt, végiggondolta a második világháborút, majd így szólt:- Mégis inkább céklasalátát kérek. Lengyelesen. 955
